Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn

Budapest, 2012. február 1. – Az ENSZ Közgyûlése a 2012-es évet a Szövetkezetek Nemzetközi Évének nyilvánította, mellyel arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a szövetkezetekben óriási gazdasági potenciál rejlik, és a rendszer fejlesztése lehet a válságból való kilábalás egyik eszköze. A szövetkezetek globális jelentõségét jól mutatja, hogy világszerte mintegy 1 milliárd ember tagja valamilyen szövetkezetnek, illetve például az Egyesült Királyság legnagyobb szövetkezete 13 milliárd eurós árbevételt ér el éves szinten. Magyarországon a korábban virágzó szövetkezetek többsége nehezebb körülmények között mûködik, azonban számos kezdeményezés célozza a szövetkezeti rendszer újbóli megerõsítését.

Hazánkban napjainkban viszonylag kevés figyelmet kapnak a szövetkezetek, melyek azonban globális szinten széles társadalmi és gazdasági beágyazottsággal rendelkeznek. Világszerte összesen mintegy 3 milliárd ember biztosítja a megélhetését valamilyen szövetkezet keretében, de Nyugat-Európában is számos példa van arra, hogy jelentõs a szövetkezetek szerepe. Írországban a lakosság 70%-a, Finnországban 60%-a, míg a szomszédos Ausztriában 59%-a tagja valamilyen szövetkezetnek. Magyarországon ez az arány egyébként 8%. Az úgynevezett Global300 (a világ 300 legnagyobb szövetkezete) 2008-ban 1.600 milliárd dollár értékû GDP-t termelt, mely kevéssel marad el Oroszország, a világ nyolcadik legjelentõsebb gazdaságának, teljesítményétõl.

A szövetkezeti rendszerben mûködõ gazdálkodó szervezetek lényege, hogy a szövetkezet tagjai a tulajdonosok. A tagok a vállalkozás különbözõ érdekcsoportjaiból tevõdnek össze: a fogyasztókból, termelõkbõl, illetve a dolgozókból, ez jelenti a legfõbb elõnyt is a „hagyományos” vállalkozói formákkal szemben. Hiszen nem egy viszonylag szûk tulajdonosi csoport élvezi elsõsorban a megtermelt profitot, hanem minden érdekcsoport, akik természetesen ez által sokkal inkább érdekeltek a sikeres mûködésben. Szövetkezetet viszonylag egyszerûen lehet alapítani, mindössze 7-10 fõ társulása szükséges hozzá, nincs szükség viszont többszázezres törzstõkére, a tagok az alapszabályban meghatározott összegû részjeggyel tudnak hozzájárulni az induláshoz.

Hazánkban jelenleg összesen 2.959 szövetkezet mûködik. A külföldön is példaértékûnek tartott magyar szövetkezeti alapú kiskereskedelem 1881-ben indult. Ma az egyik legsikeresebb szövetkezeti alapú kereskedelmi lánc a Coop-csoport, mely az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója, alkalmazottainak száma meghaladja a 30.000 fõt, éves forgalma pedig eléri az 510 milliárd forintot.

Az ENSZ által meghirdetett Szövetkezetek Nemzetközi Éve legfõbb célkitûzése, hogy hangsúlyozza a szövetkezetek jelentõségét, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a szövetkezeti rendszer fejlesztése megoldást jelenthet a világválságból való kitörésre. Ezt támasztja alá az a globális szintû megállapítás, hogy a szövetkezetként mûködõ vállalkozások (fõként a fogyasztási-, ipari- és szolgáltató szövetkezetek) általánosságban ellenállóbbak a válsággal szemben, köszönhetõen demokratikus döntési folyamatuknak, rugalmasságuknak, illetve a tagok egymás iránt tanúsított szolidaritásának.

A Szövetkezetek Nemzetközi Évéhez Magyarország is csatlakozott, ennek keretében a szövetkezetek legjelentõsebb érdekképviseleti szervezete, az Országos Szövetkezeti Tanács célja, hogy a kormánnyal kötött stratégiai együttmûködési megállapodás keretében, azt tovább erõsítve konkrét programokkal új alapokra helyezze és felvirágoztassa a szövetkezeti rendszert, melynek integrációs tevékenysége az elmúlt években nem kapott kellõ politikai támogatást, ösztönzést.

„A szövetkezetekkel összefüggõ állami aktivitás növelésére, világos célmeghatározásra ma különleges szükség mutatkozik, hiszen a szövetkezetek – fõleg a mezõgazdaságra, iparra, kereskedelemre, pénzügyi és a szociális szektorra alapozottan – nagymértékben elõsegíthetik a munkahelyteremtést, ez által a válságból való kilábalás egyik eszközét is jelenthetik. A helyi közösségekre és a helyi gazdaságra épülõ szövetkezetek hálózati rendszere a vidéki települések kohézióját erõsíti, új minõségû együttmûködést alapoz meg. Éppen ezért az Országos Szövetkezeti Tanács, kihasználva az ENSZ kezdeményezését, arra törekszik, hogy konkrét cselekvési programokat valósítson meg, melyhez nagy szükség lenne az állam erõteljesebb szerepvállalására, a mûködés jogi körülményeinek javítására is, hiszen meggyõzõdésünk, hogy a kormánynak is célja és érdeke, hogy a hazai gazdasági fellendülés érdekében a szövetkezésben rejlõ lehetõségeket a lehetõ legnagyobb mértékben kiaknázza” – mondta Farkas Tamás, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke.

A Magyar Iparszövetség szintén fontos szerepet tölt be a különbözõ szövetkezetek, szövetségek érdekképviseletében. A szervezet 2012-ben nagy hangsúlyt fektet a szociálisan leghátrányosabb helyzetû csoportok, elsõsorban a romák felzárkóztatására. „A gazdaság fellendítésében nagyon fontos szerepet játszik a szociálisan hátrányos helyzetû inaktív, illetve tartósan alacsony jövedelmû emberek gazdasági aktivizálása. Ennek egyik módja a vállalkozásalapítás, illetve szociális szövetkezetek létrehozása általuk, melynek elõsegítése érdekében a kormány különbözõ pályázati lehetõségeket biztosít. A Magyar Iparszövetség ezekben a pályázatokban kíván jelentõs segítséget nyújtani a pályázók szakmai támogatása által”- fûzte hozzá Dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke.

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) látja el a Coop-csoporthoz tartozó több mint 1300 kis- és középvállalkozás érdekképviseletét. „A szövetkezeti alapokon nyugvó Coop-csoport a hazai piac legnagyobb forgalmú franchise-rendszere. Közel 3000 bolttal és további 2000 kisebb üzlettel rendelkezik. A bolthálózat az ország közel 3200 településén van jelen, ahol naponta mintegy 1,5 millió vevõ fordul meg. Az üzletlánc törzsvásárlói jelenleg a 600 ezer fõt is meghaladják. A csoporton belül jelenleg meghaladja az ezret az integrált kiskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó boltok száma” – fogalmazott Dr. Zs. Szõke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke.

A Szövetkezetek Nemzetközi Évéhez kötõdõ, OSZT által megrendezésre kerülõ magyarországi programok:

Az OSZT a Szövetkezetkutató Intézettel közösen készített szövetkezetfejlesztési kutatási tanulmánya alapján ajánlásokkal segíti elõ a szövetkezeteket szabályozó jogalkotási folyamatot

2012. július 7.: A Nemzetközi Szövetkezeti Nap hazai központi ünnepségének összekapcsolása a Szövetkezetek Nemzetközi Évével, melynek keretében a jogalkotás, a mûködés, gazdálkodás tapasztalatainak összegzésén túl, jövõbe mutató feladatok, célok kijelölése is napirendre kerül

2012. október 31.: Takarékossági Világnap

Az OSZT tagszervezetei saját programokat is szerveznek a Szövetkezetek Nemzetközi Éve kapcsán, melyekrõl a szervezetek külön tájékoztatást nyújtanak az érdekeltek részére.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn