A magyar sertéságazat helyzetét mutatták be az Agrár Klub rendezvényén. Az ágazat szereplői a szakmai fórumon megállapították, hogy Magyarország jelenlegi termelési szintjével az önellátásra rendezkedett be, valamint a sertéshízlalási hatékonyságban jelentősen le vagyunk maradva az Európai Unió többi országától.

A K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub rendezvényén a magyar sertéságazat helyzetét vitatták meg a szakemberek. A szakmai fórum keretében Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa nemzetközi kitekintést nyújtott a sertéságazatról és sertéspiacról, míg Ádám János, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója a magyar sertéstenyésztés helyzetét mutatta be. ”2012-ben született egy sertésstratégia, amelynek célja az volt, hogy az akkori 3 milliós sertéslétszám 6 millióra emelkedjen. Ezt a számot máig nem sikerült elérni, hiszen a korábbi 3,2 milliós állomány 2,8 millióra csökkent 2012-ben, és azóta csupán pár tízezerrel nőtt. Az ágazat szempontjából pozitív változás viszont az élő- és félsertés áfa tavalyi módosítása, amely hozzájárul az ágazat kifehéredéséhez, tisztulásához, valamint az idei tenyészkoca állatjóléti támogatás, amellyel együtt idén mintegy 17 milliárd közvetlen támogatáshoz juthatnak a sertéstartók. Emellett a jövő évre tervezett sertés tőkehús áfájának 5%-ra mérséklése is kedvezően hathat a szektorra és a fogyasztókra egyaránt” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág ügyvezető igazgatója.

A sertéstenyésztésben világszinten a teljesen zárt, gyakorlatilag termőföld nélküli tartásrendszerek alakultak ki az elmúlt tíz évben. Ezekhez a telepekhez kapcsolódtak a sertéstrágyát fermentációval bioenergiává alakító technológiák is, és ma már ilyen telepeken állítják elő a világ sertéshús termelésének több mint felét. A jövőben a termelés növekedése és a nem önellátó országok keresletének várható emelkedése következtében a globális húskereskedelem élénkülése valószínűsíthető. A húsfogyasztásban évről-évre tapasztalható némi ingadozás, azonban a világ sertéshús iránti igénye az elkövetkező 6-7 évben 10 millió tonnával fog nőni. Ennek ellenére az Európai Unióban 2024-re az egy főre eső sertés-, juh- és marhahús fogyasztás csökkenését vetítik előre, és várhatóan egyedül a baromfihús fogyasztás fog nőni, így világviszonylatban az ázsiai piac lesz a meghatározó húsfogyasztás szempontjából.

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főmunkatársa elmondta, hogy a világ sertéshús termelésének több mint 6%-a kerül nemzetközi piacra, mennyisége 2012-ben a 7 millió tonnát is meghaladta, amely elsősorban Ázsia keresletének erősödésével magyarázható. Az Európai Unió sertéshústermelése mintegy 22 millió tonna volt 2013-ban, nettó sertéshús exportja pedig a 4,5 millió tonnát közelítette meg abban az évben. Magyarország hozzájárulása az előbbinél 1,5%, utóbbinál pedig 0,8% volt. Ezzel az Európai Unió az első helyen áll sertéskivitelben, holott a világ sertésállományának fele Kínában van. A szakember rámutatott arra is, hogy a sertéshízlalás hatékonyságában van még hova fejlődnünk. A termelékenység ugyanis főként a genetikától és tartástehcnológiától, a takarmány árától és minőségétől, valamint a klimatikus adottságoktól függ. Jól példázza Magyarország lemaradását, hogy amíg itthon egy koca átlagosan 25 malacot nevel, addig Dániában 29 felnevelt egyeddel számolhatnak, míg a napi súlygyarapodás itthon 607 gramm, Dániában viszont már 916 gramm.

Ádám János, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója a magyar sertéstenyésztés helyzetét, annak nehézségeit és lehetőségeit, illetve működő megoldásait bemutatva elmondta, Magyarország jelenlegi sertéslétszáma 30 éves mélyponton van, a kocalétszám nagyjából 200 ezer darab. A sertésállomány az 1940-es évek szintjét, a háború utáni időket idézi. Az éves sertéstermelésünk 300 ezer tonna körül alakul, ebből 2013-ban mintegy 142 ezer tonnát exportáltunk, és szinte ugyanennyit importáltunk, míg az élősertés kivitel 73 ezer tonna, a behozatal pedig 43 ezer tonna volt. Magyarország a jelenlegi termelési szintjével az önellátásra rendezkedett be.
A kérdés, hogy Magyarország be tud, illetve be akar-e kapcsolódni nagyobb arányban a nemzetközi termelésbe és kereskedelembe? A hatékonyabb termelés érdekében mindenképpen szükség lenne az ágazati integrációra, azaz, hogy a sertéstenyésztők és feldolgozók között kölcsönös gazdasági érdekeken alapuló termelési együttműködés jöjjön létre. Ezáltal ugyanis erősödne a piaci súly, a kapacitások összehangolásával pedig optimalizálni lehetne a kihasználtságot. A felek meg tudnák egymással osztani szakmai tapasztalatukat, tudásukat, valamint a kockázatot is, ami egyfajta piaci és termelési biztonságot nyújtana.

Share on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Facebook