A mezőgazdaság szereplői az NHP keretre és banki forrásra is számítanak

Tízből hat agrárvállalkozás tervez beruházást a közeli jövőben, többségük még a 2016-ban kivezetendő NHP-programból is részesedne – derül ki egy friss felmérésből. A jelek szerint nem várnak sokat: harmaduk már a következő hónapokban igényelné a hitelt.

Az agrárvállalkozások 60 százaléka tervez beruházást a közeljövőben, csaknem 34 százalékuk már a következő hónapban banki hiteligényléssel számol – derül ki az Erste Bank által készített friss felmérésből, amely a mezőgazdasági szereplők fejlesztési terveit térképezte fel. A közel 200 agrárcég megkérdezésével készült kutatásból kiderül: a szereplők 52 százaléka a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjával is számol a fejlesztési tervei megvalósítása során.

Utóbbi érdeklődésben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a jegybank 2016-tól fokozatosan kivezeti a növekedési hitelprogramot (NHP). A hitelprogram csaknem két éve nyújt olcsó forrást a hazai gazdaság szereplőinek, a kezdeményezés során rossz hitelek kiváltására és fejlesztésekre, beruházásokra egyaránt rendelkezésre állt a bankoknál több százmilliárdnyi friss jegybanki tőke. A program várható kivezetése, az alacsony kamatkörnyezet és a magyar gazdaságot mutató legfrissebb makroadatok vélhetően együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a fejlesztések terén a cégek – így az agrárszereplők is – számolnak az NHP bevonásának lehetőségével.

A felmérés adatai szerint azonban a beruházási kedv nem egyenletesen oszlik meg: míg Tolna megyében minden válaszadó tervez valamilyen fejlesztést, az ebből a szempontból leggyengébbnek számító Heves megyében ennél jóval kedvezőtlenebb az arány. Régiós szinten jelek szerint, a nyugati országrész a lelkesebb, az agrárvállalkozások beruházási kedve a Dunántúlon nagyobb. A Nyugat-Dunántúl régióban, valamint Közép-Dunántúl régióban a megkérdezettek többsége válaszolt úgy, hogy záros határidőn belül beruházásba kezd. Ezeken a területeken Győr-Moson-Sopron valamint Fejér megye a legélénkebb beruházási szereplő, előbbiben 77, utóbbiban 67 százalék tervez fejlesztést. A Dél-Dunántúl régió fejlesztési potenciálja egyenletesen erősnek számít, ám a keleti országrészben némileg lanyhább, igaz az Észak-Alföld régióban még így is erős közepesnek mondható a beruházási kedv.

Az Erste Bank agrárfinanszírozási hagyományaira, és innovatív, új szolgáltatásaira építve jelentős szerepet kíván játszani az ágazat finanszírozásában – mondta el a felmérés kapcsán Kálmán László. A pénzintézet kis- és középvállalati igazgatója hozzátette: az agrárium egy perspektivikus ágazat, ráadásul a mezőgazdaság finanszírozásában a kockázati költségek alacsonyabbak más ágazatokkal összehasonlítva, ezért az Erste Bank is jelentős energiát fektet agrárkompetencia-központjának fejlesztésére. A cél, hogy a pénzintézet az agrárium elvárásainak és súlyának megfelelően tudja kiszolgálni ügyfeleit.

Tény, hogy az agráriumban az elmúlt években először a növénytermesztés, majd az állattartás terén alakultak ki olyan felvásárlási árak, amelyekkel a mezőgazdasági szereplők már jelentős pénzügyi eredményeket értek el. Az utóbbi időben ugyanakkor ezek az árszintek sokat csökkentek, miközben az input anyagok árai növekedtek. Az agárolló időszakos nyílása még fontosabbá teszi a gazdálkodók számára a hatékonyságjavító beruházásokat.

Share on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Facebook