Agro Inno Show: Dunaföldváron találkoztak a mezőgazdaság innovátorai

Magyarország első agrárinnovációs rendezvényét tartották Dunaföldváron, Európa legnagyobb bioetanol gyárának településén. Az ágazat minden fontosabb szereplőjét felvonultató rendezvényen a résztvevők megismerhették a jövő mezőgazdaságának fejlesztéseit, amelyek már elérhetőek a hazai termelésben is. A rendezvény ötletgazdája és kivitelezője a Pannonia Ethanol, rajta kívül főtámogatója a KITE Zrt. volt.

A rendezvényen a világ jelentős növényvédőszer-gyártói – az amerikai Dupont, a Dow Agrosciences –, illetve az öntözéstechnológia terén meghatározó, izraeli Netafim mellett hazai cégek, köztük a dróntechnológiát alkalmazó startup, az Agridron Kft. is felvonult.

Az Agridron tulajdonosa, Bűdi Károly a precíziós tápanyag-gazdálkodás tervezésének a cég által kifejlesztett módját ismertette, amelyhez pilóta nélküli légi járművet használnak. A drón segít feltérképezni a növényállományon belüli eltéréseket, ezután lehet változtatni a már vegetációs időszakban kijuttatott tápanyagon. A megoldás használatával így három év alatt kukoricatermesztésben 0,3-0,5 tonnás hozamnövekedést értek el.

Olyan változás előtt áll a mezőgazdaság, amely a hibridek megjelenéséhez hasonlítható – mondta Hadászi László, a precíziós gazdálkodásban Magyarországon piacvezető KITE Zrt. fejlesztési igazgatója. A precíziós gazdálkodás a mezőgazdasági gépek automatizált működését, az üzemszervezés fejlesztését jelenti. Az automatizált kormányzás, táblavégi fordulás, dózisvezérlés alkalmazásait sokan már Magyarországon is rutinszerűen használják – mondta, hozzátéve, hogy a precíziós gazdálkodással 15–20 százalékos megtakarítást lehet elérni az input anyagokon, és akár 30 százalékkal kevesebb gázolaj fogy a mezőgazdasági munkáknál. A bemutatón szereplő összes gép +-2 cm-es pontossággal végzi munkáját az RTK (Real Time Kinematik) jelhálózatának felhasználásával. Az előre felvett táblakontúrok, nyomvonalak és munkagép-paraméterek segítségével a gépek mozgásának és munkavégzésének beállítása könnyen megtörténik.

Gary Wickham, az ír Agricultural Magnetics vezérigazgatója a cég által kifejlesztett mágneses permetezés technológiáját ismertette; a MagGrow elnevezésű módszer kidolgozásánál abból indultak ki, hogy a hagyományos permetezésnél a vegyszerek 25–35 százaléka jut a növényre, 65–75 százaléka a földre kerül, és hulladékként kárba vész. A cég által kifejlesztett magnetikus permetezők alkalmazásával 25 százalékkal csökkenhet a kijuttatandó növényvédőszerek mennyisége, az eljárás jelentősen növeli a vegyszer tapadó képességét. A cégvezető megjegyezte: a klímaváltozás miatt változatlan technológia mellett 2030-ra átlagosan 10 százalékos hozamcsökkenésre lehet számítani a növényi kultúrákban.

Árendás Edit, a Pannonia Ethanol Zrt. takarmányértékesítési vezetője előadásában arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság szójaigénye 900 ezer tonna, az ország ugyanakkor mintegy 70 ezer tonnát állít elő. A hiányzó fehérjemennyiséget pótolni kell, amelyre alkalmas az etanolgyártás mellékterméke, a kukoricatörköly, a DDGS. A hazai állattenyésztés évente 300–350 ezer tonna DDGS felvételére alkalmas, a dunaföldvári cég ezt a mennyiséget képes lefedni.

Az előadásokon betekintést nyerhettek a világelső öntözéstechnológiai cég, a Netafim fejlesztéseibe és technológiájába, amely hatékony módszerekkel javít a vízfelhasználási mutatókon. Ez a hazai termelők és gazdálkodók szempontjából stratégiai fontosságú lehet, akárcsak a növényvédő szerek használatának minimalizálása. Utóbbira adhat megoldást a drónok segítségével történő talajmintakijelölés. A szakemberek a mágneses permetezési technológia kifejlesztéséről is informálódhattak, amely segítségével drasztikusan, akár 70-80%-kal csökkenthető a felhasznált növényvédőszerek mennyisége.