Lezárult a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat, idén hét ifjú agrárszakember részesült szakmai elismerésben, és kapott összesen 1 millió forint anyagi támogatást. A fenntartható agrárium témakörén belül idén az innováció került fókuszba, így a hallgatóknak olyan pályamunkát kellett benyújtaniuk, amelyben az ágazat fenntarthatóságát valamilyen új technológia, eljárás alkalmazásával segítik.

Lezárult az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák mester és PhD képzésben résztvevő hallgatói számára idén második alkalommal meghirdetett K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat, amelynek célja, hogy anyagi támogatással segítse azoknak a fiatal hazai agrárszakembereknek a tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt.

Az agrárüzletág vezető bankjaként felelősségünknek érezzük, hogy ismerjük és értsük az ágazat jelenlegi problémáit és jövőbeni lehetőségeit. A szektor előtt komoly kihívások állnak, hiszen míg a 2005-2013 közötti időszakban az EU statisztikák szerint a magyar agrárium termelékenysége éves átlagban 0,5%-kal nőtt, addig az EU 28 átlaga 1,1%, az EU 12 átlaga pedig – fő piacunk és egyben konkurenciánk is – 2,2%-os átlagos éves növekedést ért el. Van tehát hova növekedni, az azonban kétségtelen, hogy a magas termelékenységet és költséghatékonyságot lehetővé tevő korszerű technológiák újfajta gondolkodást és tudást igényelnek” – hívta fel a figyelmet Peter Roebben, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Habár Magyarországon nagy hagyománya van a mezőgazdaságnak, és a gazdaság teljesítménye és a foglalkoztatottság szempontjából egyaránt komoly elvárások vannak az ágazattal szemben, a mezőgazdasági K+F kiadásunk globális viszonylatban igen alacsony, alig 1% körül mozog, miközben az agrár szakképzésben résztvevők száma, illetve az erre fordított kormányzati kiadások is alacsony szinten vannak. Holott már most igen nagy szükség van magasan képzett, innovatív szemléletmódot magukénak valló szakemberekre, mivel – többek között a klímaváltozás miatt – igen sok kihívással kell szembenéznie az agráriumnak” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.

A 80-as években jellemző szinthez képest globálisan 2,5-szeresére növekedett a rendkívüli, mezőgazdasági termelési veszteségeket okozó jelenségek száma. Főként a meteorológiai és hidrológiai esetek (pl. az extra erősségű viharok, árvizek, földcsuszamlások) száma növekedett meg jelentősen, miközben a korábban elhanyagolható számú, klímaváltozásból eredő károk, mint az extrém szárazság vagy az erdőtüzek száma is egyre meghatározóbb. Ezekre a rendkívüli esetekre feltétlenül szükséges reagálnia az ágazgatnak, alakítani azonban csak hosszú távon lehetséges a veszteséget okozó esetek előfordulását, gyakoriságát, míg rövid távon leginkább az alkalmazkodás, a mezőgazdasági termelés átalakítása, módosítása történhet meg, amiben nélkülözhetetlen szerepet játszhatnak az új, innovatív megoldások, technológiák. „A fenntartható agrárium témakörén belül ezért idén az innovációt helyeztük fókuszba, így a hallgatóknak olyan pályamunkát kellett benyújtaniuk, amelyben az ágazat fenntarthatóságát valamilyen új technológia, eljárás alkalmazásával segítik” – mondta el Tresó István.

13 felsőoktatási intézmény 31 karáról jelentkezhettek a hallgatókat, és összesen 50 pályamunka született, amelyeket két fordulóban értékelt az ágazat legkiválóbb szakembereiből álló zsűri. Az elbírálásánál a téma eredetisége és hazai aktualitása, a bemutatott fejlesztés vagy eljárás várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai, valamint a bemutatott innováció szélesebb közben való alkalmazásának lehetősége játszott szerepet. „Célunk, hogy kezdeményezésünkkel azokat az ifjú agrárszakembereket karoljuk fel, akik olyan új eljárásokkal állnak elő, amelyekkel a hazai mezőgazdaság innováció terén is előkelőbb helyre kerülhet” – hangsúlyozta ki Tresó István.

az idei díjazottak

TDK kategória

1. helyezett – Máté Rózsa – Bacsárdi Szilvia

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Innovatív talajjavítás bioszénnel – laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig”

2. helyezett – Farkas Nikoletta Annamária

Budapesti Corvinus Egyetem – Élelmiszertudományi Kar

Néhány gyümölcslé fermentálhatóságának vizsgálata probiotikus baktériumokkal”

3. helyezett – Hanász Alexandra

Debreceni Egyetem – Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

In vitro ozmotikus stressztűrési kísérletek burgonyanemesítési klónokon”

PhD kategória

1. helyezett – Varga Zsófia

Szent István Egyetem – Kertészettudományi Doktori Iskola

A fény hatása a kertészeti termesztésben – A programozható OLED technológia”

2. helyezett – Zentai Andrea

Budapesti Corvinus Egyetem – Élelmiszertudományi Doktori Iskola

Növényvédőszer-maradékok és más szennyezőanyagok élelmiszerfogyasztásból származó akut expozíciójának probabilisztikus modellezése”

3. helyezett – Szöllősi Attila

Budapesti Corvinus Egyetem – Élelmiszertudományi Doktori Iskola

Mikrobiális üzemanyagcella teljesítményének növelése”

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn