A takarmány-előállítás és -gyártás az élelmiszerlánc szerves része

Az Európai Unió mezőgazdaságának versenyképességi kulcstényezőiről tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Copa-Cogeca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.

NAK
NAK

A takarmányipar innovációs lehetőségeiről tartottak konferenciát 2016. június 9-én Brüsszelben, az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (a FEFANA és a FEFAC) rendezésében. Ennek keretében a takarmányokat érintő innovációs lehetőségekre és a gazdákkal történő együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt, a Copa-Cogeca – az európai gazdák és szövetkezetek érdekképviseleti szervezetének – alelnöke.

Az európai mezőgazdaságnak a jövőben is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek között említendő a túlnépesedésből adódó növekvő kereslet az állati eredetű élelmiszerek iránt. További ilyen kihívás a globalizáció okozta változások a fogyasztási szokások területén, ami szintén az állati takarmányban használandó növényi fehérje iránti növekvő kereslethez vezet. Az Európai Unió pedig e téren rendkívüli mértékben függ az importtól, hiszen az állati takarmányhoz szükséges szójaliszt
70 százalékát Dél-Amerikából importálja.

Kiemelten fontos, hogy mindezen kockázatokra milyen lépéseket tervezünk és teszünk – hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt.

Kutatási igények összehangolása és gyakorlati alkalmazása miatt szoros kapcsolatot kell tartani a gazdákkal. Be kell vonni őket az elképzelések kidolgozásától, az azok megvalósításáig tartó folyamatba. Ebben fontos szerep hárul a tanácsadási szolgáltatásokra, a képzésre és a pénzügyi támogatásokra is. Javítani kell a termelékenységet, és fokozni kell a gazdák piaci jelzésekhez és fogyasztói elvárásokhoz való alkalmazkodó-képességét.

Kis Miklós Zsolt kiemelte a körkörös gazdaság koncepciójának fontosságát, amelyben kulcsfontosságú az állati és növényi eredetű melléktermékek takarmányozási célú felhasználása. A gazdák már komoly erőfeszítéseket tesznek az élelmiszerpazarlás területén is.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad elfelejteni: a takarmányhasználat hatékonyságának javítása mellett középpontban kell maradnia a biztonságnak.

Az előadásokat követően egy vitára került sor a panel résztvevők között. Kis Miklós hangsúlyozta, hogy „együtt gondolkozásra” van szükség, majd hozzátette, hogy az innováció befogadásához az érintett szereplők közötti bizalom elengedhetetlen. Jelenleg az innováció sokkal gyorsabb ütemben fejlődik, mint a gazdák és társadalom befogadási képessége, ezért nagyon fontos ebben a folyamatban a megfelelő egyensúly megtalálása.