Javában zajlanak országszerte és határon túl is a kalászos fajtabemutatók. Idén is nagy érdeklődés övezte a martonvásári országos kalászos szakmai nappal egybekötött fajtabemutatót. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete és a szervezet által kifejlesztett nemesített fajták kizárólagos forgalmazója az Elitmag Kft. tartotta.

A szakmai nap keretében köszöntőt mondott Balázs Ervin főigazgató (MTA ATK), továbbá előadást tartott a hazai növénytermesztési aktuális kérdéseiről Szépe Ferenc főosztályvezető (Földművelésügyi Minisztérium), a búzatermesztés versenyképességének alakulása témájában Vancsura József elnök (Gabonatermesztők Országos Szövetsége), a martonvásári fajtákról Vida Gyula osztályvezető (MTA ATK MGI).

Szépe Ferenc beszédében hangsúlyozta: „Stratégiai kérdés, hogy az ország saját maga legyen képes olyan fajták előállítására, melyek gazdasági, környezeti, élelmiszerbiztonsági célok megvalósulását segítik elő. Az elkövetkező évek egyik kiemelt feladata: hogyan lehet a hazai nemesítést újra versenyképesség tenni? Ehhez fokozottan szükség van a kutatóintézetek és a gazdák összefogására, bizalmi alapú együttműködésére, szövetségére.”

A fémzárolt vetőmagra vonatkozóan a szaktárca képviselője elmondta: a minőségi termés csak minőségi fajták, minőségi vetőmagjának használatával állítható elő. A támogatásoknak köszönhetően növekedésnek indult a fémzárolt vetőmagok használata. Ez a változás a hazai nemesítés jövője szempontjából is kiemelt fontosságú, hiszen a forgalomban lévő fajták értékesítéséből származó bevételek teremtik meg a finanszírozási hátterét az új fajták kifejlesztésének is. Tény, hogy más piacokhoz hasonlóan a gabonapiac is nyitottá vált: nem a helyi, hanem a globális kereslet és kínálat határozza meg az árakat. A világpiac irányadó árait a hazai gabonatermesztés mennyiségi oldalról nem képes érdemben befolyásolni. Ha a kereskedelmi nyitottságból fakadó kitettségünknek ellensúlyt akarunk, akkor minőségi oldalról kell olyan hosszú távú pályát megfogalmaznunk, mely biztos és kiszámítható megélhetést ígér, ahol a bevétel nem a spekulatív módon manipulált árak függvénye. A történelmi gyökerek, a magyar gabonák még mindig élő nemzetközi hírneve olyan lehetőség, melyre a jelenben is támaszkodni tudunk.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke – Vancsura József – eladásában kiemelte: a piacon való versenyképességet az integráció biztosítja.

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének képviselője Vida Gyula tájékoztatójában a nemesített fajták jellegzetességeit emelte ki: az újabb fajták többsége kiváló ellenállósággal rendelkezik a sárgarozsdával szemben: az Mv Nádor, az Mv Pántlika, az Mv Ménrót, az Mv Nemere, Mv Mente és az Mv Ispán. Folyamatosan újabb és újabb fajták születnek a martonvásári nemesítési programból. Az elmúlt 3 év fajtái: Mv Nemere és Mv Krajcár (2013.), Mv Ménrót, Mv Kepe és az Mv Bojtár (2014), az Mv Ispán, a korai fajta Mv Ikva és a minőségi fajta az Mv Mente (2015.) Ez utóbbira felfigyeltek már külföldön is, így megkezdődik a termesztése Franciaországban is.

Jelenleg a legelterjedtebb martonvásári fajták az Mv Nádor, a Mv Kolo, a Mv Lucilla a Mv Kolompos a Mv Karéj és a Mv Marsall.

A martonvásári fajták általános jellemzője a nagy termőképesség és a kiváló minőség. A nemesítési programban hangsúlyos az őszi búza, de a portfólióban megtalálható az alakor, tönköly, a tönke, a rozs, a tritikálé, a zab és az árpa is.

A szakmai napon szóba került, hogy a búzatermesztés a fiatal generáción is múlik: elengedhetetlen, hogy a tapasztalt, 30-40 éves gyakorlattal rendelkező agrármérnököktől tanuljanak a jövő agrárszakemberei.

A rendezvényen Balázs Ervin főigazgató az agrárágazatban végzett tevékenységéért elismerést nyújtott át Dr. Réti László agrármérnök részére.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn