Jelentős, az engedély nélkül kialakított vízilétesítmények legalizálását ösztönző jogszabály-változás jelent meg a közelmúltban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhassanak.

A 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kút fennmaradását bírságmentesen lehet engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál 2018 végéig. Az 1995. évi vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító új jogszabály a jogellenesen létrehozott vízilétesítményeket, illetve elsősorban a mezőgazdasági célú kutakat érinti.

Az illegális víztermelések legalizálására ösztönző módosítást – a jogszabály-tervezet szakmai és közigazgatási egyeztetése során – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte és támogatta. A módosítás nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között. Kiterjed minden illegálisan létesített vízbeszerző létesítményre, így a vízügyi hatóságok (megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok), illetve a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört gyakorló települési önkormányzatok jegyzőinek eljárásaira is.

Ez idáig azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezte a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására vagy megszüntetésére. Ezen kívül 300 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre.

A törvénymódosítás immár az Európai Unió Víz Keretirányelvével is összhangban van, így lehetővé válik, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhassanak. Az egyik ilyen a Vidékfejlesztési Program keretében, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázat, amelyben 49,5 milliárd forinttal támogatják egyebek között a vízvisszatartást, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást, a takarékos öntözési technológiák elterjesztését. A pályázati kérelmeket 2016. augusztus 1-től lehet benyújtani.

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljáráshoz ugyanazokat a dokumentációkat kell benyújtani az illetékes vízügyi hatósághoz, mint amelyek a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljáráshoz szükségesek. Ehhez segítséget nyújt a NAK és Belügyminisztérium együttműködése alapján elkészült, a mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról szóló hatósági tájékoztató, amely elérhető a NAK portálján a „Kézikönyvek, Tájékoztatók” menüpont alatt.

Share on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Facebook