A hetvenes évek elején, a termelési rendszerek térhódításával a takarmánynövények betakarításának, illetve a növényi melléktermékek hasznosításának fejlesztése is fontos feladat volt Magyarországon. Több gyártó magajáró szecskázógépe kapott lehetőséget, hogy bizonyítson a hazai körülmények közt. Ennek apropóján került az országba a 19. század végén alapított Dronningborg vállalat szecskázója, amely cég fő profilját a betakarítógépek gyártása jelentette.

D-5000 típusjelzésű önjáró szecskázógépüket 1969-ben kezdték el gyártani, akkor még rózsaszínű fényezéssel. Az eleinte még fülke nélküli kivitelben készült gép erőforrása egy 215 lóerős, 6 hengeres, soros elrendezésű Scania D-11 R41 vízhűtéses dízelmotor volt. A szecskázó hossztengelyére merőlegesen, a váz hátsó részére szerelték a 11 liter hengerűrtartalmú motort. A főtengelyre szerelt szíjtárcsák 4 pályás ékszíjakkal vitték át a nyomatékot a hidrosztatikus járószerkezet szivattyújához, illetve a szecskázó hajtómű főkuplungjához.

Statisztikai adatok szerint 1980-ban hazánkban 44 db D-5000 gép üzemelt, míg 5 évvel később ez a szám közel felére csökkent, ám a D-5500 típusból akkor 42 gép dolgozott a hazai gazdaságokban. A betakarítógépek többek közt Balatonfőkajáron, Bogyiszlón, Csátalján, Enyingen, Hőgyészen, Jászladányon, Kalocsán, Mezőfalván, Mezőkövesden, Őcsényben, Ráckevén, Sülysápon és Tiszasülyön takarították be a takarmányt.

tovább

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn