Az inszekticidet tartalmazó csávázószerek kényszerű mellőzése miatt elkerülhetetlen a repcetáblák rendszeres, akár napi szintű bejárása, főként a kelő, szikleveles és néhány lomblevélpáros állapotban.

A repcebolha éppen ekkor tud komoly károkat okozni az asszimilációs felület csökkentésével, továbbá a sebzésekből adódó vízveszteség által. A károsított táblák növényzete a fejlődésben visszamarad, súlyos esetben tőpusztulás is előfordulhat. A kártevő folyamatos betelepülése – és a rovarölő csávázószerek folyamatos védelmének hiánya – miatt többszöri védekezésre lehet szükség. Célszerű felszívódó, hosszabb hatással rendelkező készítményt választani kombinációs partnerként a szokásos piretroid hatóanyag mellé.

A kis káposztalégy lárvái a repce gyökérzetét, jellemzően a gyökérnyakat és a főgyökeret károsítják. A repcenövények a fejlődésben visszamaradnak, a rágások nyomán rothadási folyamatok indulhatnak be, de akár tőpusztulás is lehet a károsítás eredménye. Mivel a nyüvek a talajban, a gyökér belsejébe rágják be magukat, tökéletes vegyszeres védekezési lehetőség – a rovarölő szeres csávázáson kívül – nemigen van ellenük. A kártevő elleni védekezéshez mindenesetre felszívódó, lehetőleg gázosodó készítményt válasszunk!

A repcedarázs kora ősszel megjelenő álhernyói a szikleveles vagy néhány lombleveles növényeken táplálkoznak. Mivel a kártevő fénykedvelő, a kezdetben szürke, később fekete lárvákat könnyű észrevenni a leveleken. Jellegzetes kárképéről, a karéjozó rágásnyomról is felismerhető jelenléte. Védekezni ellene a fiatal lárvák megjelenésekor, a repce fejlődését még nem veszélyeztető, alacsony kártételi szintnél javasolt.

tovább

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn