Leküzdhetők az unión belüli különbségek?

Az agrárgazdaságok üzemszerkezeteiben hatalmas különbségek vannak az Európai Unió keleti és nyugati fele között, utóbbiak javára – hangzott el a K&H székházában helyet kapó Agrár Klub legutóbbi rendezvényén. A keleti régió, köztük Magyarország is, technológiában és szakképzettségben is elmarad a nyugattól. A hátrányok leküzdésében, a modernizációban és specializációban az uniós támogatások lehetnek az EU-10 országainak segítségére.

A K&H-nál a hazai agrárszakemberek fórumául szolgáló Agrár Klub rendezvény legutóbbi témája a közép-kelet-európai üzemszerkezetben történt változások, és azok fejlődési irányai voltak. „A 2004-es EU csatlakozás óta jelentős változáson ment keresztül a kelet-európai országok üzemstruktúrája, emellett az ezt követően belépő országok gazdasági- és szerkezeti struktúrája is jelentősen eltér a miénktől. A nyugati országok mindössze átlagosan 16 hektárnyi operatívan működő farmokkal világpiaci tényezők tudnak lenni, miközben mi nem tudjuk kihasználni adottságainkat. Hazai szinten tehát mennyiségi és minőségi javulásra is szükség van, amiben az uniós támogatások lehetnek segítségünkre” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója előadásában az EUROSTAT Gazdaságszerkezeti Összeírásainak (FSS) 2005-ös és 2013-as adatai alapján mutatta be az EU-101 és az EU-152 tagországai közötti üzemszerkezeti különbségeket. „Összességében elmondható, hogy az Unió keleti és nyugati fele közelít egymáshoz, azonban még mindig hatalmas különbségek vannak az agráriumban, az utóbbiak javára. A keleti régió a koncentrációban és modernizációban egyaránt lemaradásban van: habár a gazdaságok száma közel másfélszerese, fizikai átlagméretük alig harmada, az általuk használt összes földterület alig fele a nyugati régió átlagának, munkaerő-felhasználásuk viszont valamivel nagyobb” – mondta el a szakértő.

2004 óta az állattartásban is tovább nőtt a két térség közötti szakadék. Az EU-15-ben igen nagyfokú a koncentráció, itt található Európa állatállományának 4/5-e, az egy hektárra jutó állatsűrűség pedig közel kétszer akkora, mint az EU-10-ben (0,86 állategység/ha és 0,45 állategység/ha). Utóbbiaknál 2005-ről 2013-ra a sertésállomány egyharmada (32,6%), a tejelő tehenek ötöde (21,7%), összességében 4,3 millió állattartó gazdaság tűnt el.

agrárszakember kerestetik
A humán tőkében is van még hova fejlődnie a keleti régiónak. Habár az EU-10 országaiban a csatlakozás óta jelentősen javult a nagy, 50 000 euró standard termelési értéket meghaladó gazdaságok vezetőinek agrár szakképzettsége, hiszen az alapfokú szakképesítés 1,4%-ról 5,2%-ra, a felsőfokú szakképesítés aránya 6,6%-ról 13,3%-ra növekedett, az EU-15 országaiban még mindig jóval magasabb ez az arány. 2013-ban az alapfokú szakképesítéssel rendelkezők aránya közel hatszor (29,4%), a felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők aránya majd 4 és félszer volt magasabb nyugaton (58,7%).

„Továbbra is nagy kérdés a mezőgazdaságban az utánpótlás. Az EU-10-ben várhatóan nagyszámú idős és alacsonyan képzett gazdálkodó kilépése várható, ugyanakkor a fiatal és képzett munkaerő számára nem vonzó az agrárium az alacsony jövedelmek miatt. A koncentráció és specializáció tovább zajlik, ami növekvő hozzáadott értéket és javuló termelékenységet eredményezhet. Ennek következtében a humán tőke iránti kereslet is nőni fog, de a szakképzett munkaerőért a gazdaság minden szektora versenyez” – mondta el Potori Norbert.

„Egy, a pályakezdők körében végzett kutatásunk is megerősíti, hogy az agrárpálya mint szakma a fiatalok számára kevésbé vonzó, mivel meglátásuk szerint társadalmi presztízse alacsony. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak azonban elengedhetetlen szüksége van a jól képzett utánpótlásra. A fiatal szakemberek támogatására és felkarolására ezért tavaly elindítottuk K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatunkat, amelyet idén is meghirdettünk az agrár képzést folytató egyetemeken és főiskolákon, és terveink szerint jövőre is folytatni tudjuk” – mondta el Tresó István.

A csatlakozás óta eltelt időszakot természetesen nem lehet elemezni a Közös Agrárpolitikai hatásainak figyelembevétele nélkül. Potori Norbert elmondta, hogy bár általánosítani nem lehet, hiszen a hatások térségenként és vállalkozásonként is eltérőek, de az EU-10 számára a közvetlen támogatások legfőbb pozitívumai, hogy növelték a termelői jövedelmeket és a tőkehozzáférést, míg a vidékfejlesztési támogatások növelik a termelékenységet és gyorsítják a strukturális változásokat.