A klímaadaptív és fenntartható mezőgazdaságot támogató interdiszciplináris kutatóműhelyt hoz létre az MTA ATK és az ELTE a Széchenyi 2020 program keretében

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja és az ELTE Természettudományi Kara több tudományterület nemzetközileg elismert kutatóinak együttműködésében új stratégiai K+F+I műhelyt hoz létre. A kutató műhely a martonvásári tartamkísérletek hagyományai és a legmodernebb mérési és infokommunikációs technológiák ötvözésével világszínvonalú kísérleti és modellezési platformot hoz létre, amely segítségével minden eddiginél hatékonyabb startégiák dolgozhatók ki a mezőgazdasági termelékenység fenntartható növelésére és a mezőgazdasági eredetű környezeti károk enyhítésére a klimatikus viszonyok változásának figyelembevételével. A Kiválósági Központ a GINOP-2.3.2-15-2016-00028 projekt keretében (Interdiszciplináris Kutatóműhely Létrehozása a Klímaadaptív és Fenntartható Mezőgazdaságért) 100 %-os támogatási intenzitással, 1277 millió forint Európai Uniós vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. A kedvezményezett MTA Agrártudományi Kutatóközpont részesedése 1048 millió forint. A konzorciumi partner ELTE Természettudományi Kar 229 millió forintból gazdálkodhat. Szakmai vezető: Fodor Nándor. A projekt megvalósítási időszaka: 2017. február 15. – 2021. február 14. 5 év fenntartással.

A nemzetközi hírű kutatóközpontok munkatársaiból 10 új munkahely létrehozásával az MTA ATK martonvásári telephelyén kialakításra kerülő Kiválósági Központban az ATK két intézete és az ELTE TTK összesen több mint 20 kutatóval vesz részt. A projekt első ütemében 2017 szeptemberéig mintegy 500 millió Ft beruházással új, holisztikus rendszerértelmezési szemléleten alapuló agro-pedo-klimatológiai kísérleti platformot hozunk létre melynek segítségével már a jelenben is előállíthatók, azok a klimatikus viszonyok, amelyek bekövetkezése csak 50-80 év múlva valószínűsíthető. A kísérletes platform segítségével létrehozott rendszerszemléletű megközelítésen alapuló, komplex adatbázis olyan modellfejlesztéseket tesz lehetővé, amelyek számos ponton meghaladják a tudományterület jelenlegi állását, illetve felkelthetik meghatározó nemzetközi kutatócsoportok érdeklődését megteremtve az egyenrangú együttműködések lehetőségét. A kísérletes platform mérőeszközeivel illetve a projekt során fejlesztett biogeokémiai szimulációs modell segítségével folyamatosan nyomonkövethetők illetve modellezhetők a talajban, a növényben illetve a légkör felszínközeli rétegében lezajlódó energia és anyag átalakulási és kicserélődési folyamatok. A mért adatok mellet a legújabb forgatókönyvek felhasználásával éghajlati projekciókat készítünk, amelyek segítségével megbízhatóbb becslések adhatók a mezőgazdasági termelés és a szántóföldekhez köthető üvegházhatású gáz mérleg jövőbeli alakulására vonatkozóan. Az adatok előállításával párhuzamosan egy rugalmasan adaptálható (moduláris és nyílt forráskódú) Integrált Modellrendszert (AgroMo) hozunk létre, amely a magyar mezőgazdasági rendszer működését szimulálja térben explicit módon, több lehetséges léptékben: parcella, farm, regionális és nemzetgazdasági szinten is. Az AgroMo Integrált Modellrendszer segítségével stratégiákat (konkrét ajánlásokat) dolgozunk ki a mezőgazdasági termelékenység fenntartható növelésére és a mezőgazdasági eredetű környezeti károk enyhítésére.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn