Az ember által létrehozott gabonanövény, a tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. A gazdaságosan, gyengébb talajminőségű területeken termeszthető növény magas terméspotenciállal és ellenállóképességgel bír, így elsősorban a takarmányozásban támaszkodnak rá. Egy fiatal magyar kutató szerint azonban az emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.

A klímaváltozás, a romló talajminőség és a korlátozott nagyságú termőterületek okozta kihívások új, ellenállóbb gabonák létrehozására ösztönzik a növénynemesítőket. Így jött létre a tritikálé – neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered –, ami a többi gabonához viszonyítva gazdaságosabban termeszthető, és egyesíti a szülők jó tulajdonságait. A búzától örökölt magas terméspotenciálnak, illetve a rozsból származó ellenállóképességnek köszönhetően a tritikálé gyengébb talajminőségű területeken, szélsőséges időjárási körülmények között is magas terméshozammal termeszthető. Mindezen tulajdonságok ellenére felhasználása eddig a takarmányozásra korlátozódott, illetve mint megújuló energiaforrás van szerepe. Langó Bernadett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamint a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. fiatal kutatója azonban a növény emberi táplálkozásban rejlő lehetőségeit vizsgálja.

„A tritikálé előtt nagy jövő áll a humán célú felhasználást tekintve. Ehhez azonban pontosan ismernünk kell a növény beltartalmi összetételét és táplálkozás-élettani tulajdonságait. Meg kell határoznunk a minőségi elvárásokat, és nem maradhat el a minőségi jellemzők összetett vizsgálata és értelmezése sem. A kutatásom során ezért több tudományterületet (agrár-, kémia és élelmiszertudomány) lefedve vizsgáltam egy 11 genotípust tartalmazó mintacsoportot” – mondta el Langó Bernadett, aki tudományos munkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategóriájának első helyezését.

„Kutatásom eredményei elősegíthetik a tritikálé minőségi kritérium-rendszerének kialakítását, és ezzel az élelmiszer célú alkalmazásra vonatkozó szabályok megalkotását. Az eredmények iránymutatóak lehetnek a minőség további javítására a nemesítés során, így a jövőben új, a táplálkozás szempontjából még előnyösebb jellemzőkkel bíró fajták hozhatók létre, melyek segíthetnek megőrizni a magyar fajták dominanciáját a vetőmag piacon” – tette hozzá Langó Bernadett.

A fiatal kutató eredményei a GOP-1.1.1-11-2012-0044 “A triticale humán célra történő kutatása és fejlesztése” című pályázatban hasznosultak, melynek eredményeként a szegedi tritikálé fajták élelmiszeripari hasznosítása a környéken már megindult.

a tritikálé Magyarországon

Magyarország a kezdetektől úttörő szerepet vállalt a tritikálé létrejöttében. Az első fajtákat Magyarország adta a világnak az 1960-as években, amelynek eredményeként számos magyar fajtát ismertek el napjainkig. A tritikálét ma már több mint 4 millió hektáron termesztik világszerte, Magyarország a maga 125 ezer hektáros termőterületével a világ 10 legjelentősebb tirikálé termelő országának egyike.

Share on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Facebook