Korunk egyik legérdekesebb vívmánya, a genomszerkesztési rendszer (CRISPR), és az azt megelőző, annak alapjait felállító, genomikával kapcsolatos kutatási eredmények óriási mérföldkőnek számítanak a tudomány világában. Ezzel együtt a genetikához közeli technológiák fejlődése is elég nagy ugrásokkal haladhat előre, s igen izgalmas irányokat vehet.

A génmutációkat mesterségesen irányító módszert Kínában és Amerikában már embriókon is elkezdték kikísérletezni, de ez egyelőre csupán a jövő szürreális zenéje…

Egészen más megközelítésbe helyezi a témát a Magyar Tudományos Akadémia „Kitörési lehetőség a GMO zsákutcájából” című cikke, amely egy november 6-án, a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásra hívja fel az olvasó figyelmét.

Az előadáson Dudits Dénes akadémikus világított rá arra, hogy a genomszerkesztési rendszer használata a növénytermesztés és az állattenyésztés esetében talán nagyon is pozitív kimenetelű lehet, hiszen felszámolhatja a jóval kevésbé biztonságos GMO-kat, a genetikailag módosított szervezetek teljes garmadáját.

Ahogy az MTA oldalán olvashatjuk, a precíziós nemesítés területén teljesen új ajtókat nyit meg a genomszerkesztési módszerek kidolgozása, amelyek segítségével lehetségessé válik a célgén egyetlen molekulájának kicserélése, s ilyen módon a kívánt, új tulajdonság megjelenése a szervezetben.

A molekuláris nemesítés vázlata

A módszer kimondhatatlan előnye a génmódosítási módszerekkel szemben pedig nem más, mint hogy mindezt a precíziós módosítást idegen (más fajból származó) gén vagy DNS beépítése nélkül lehet kialakítani a növény szerkezetében.

Sokunk számára a génekkel való „machinálás”, a génmódosítás elrettentő végtermékeit végignézve, elég rossz színekben tűnik fel. Nem véletlen az sem, hogy Magyarországon teljes körűen be van tilt a génmódosított növényekből előállított élelmiszerek forgalmazása.

Vajon megváltozhat-e a fogyasztók véleménye a genomszerkesztési módszerek berobbanásával?

Sokak szerint nem. Ahogy az a nagy innovációk esetében lenni szokott, nagyon erős ellenvéleményeket lehet találni a témával kapcsolatosan, szerte a világhálón. Nem csoda, hisz az ember attól tart a legjobban, amit nem ismer, és sajnos az is tény, hogy a technológiai „hiperugrások”, nagy felfedezések mind-mind negatív célokra is ugyanannyira felhasználhatóak, mint pozitív, előremutató törekvésekre.

Két dolgot azonban mindenképpen érdemes kiemelni, mielőtt örökre elássuk a génszerkesztés módszerét. Egyrészt azt, hogy világtörténelemből már azt is megtanulhattuk, hogy a nagy újítókat sosem fogadják töretlen lelkesedéssel. Sőt..
.!
A másik pedig Horváth József virológus professzor nyilatkozata az Árpád-Agrár Zrt. kertészeti filmjében, aki még a GMO-kkal kapcsolatban is az ellenőrzés fontosságát emelte ki: „Az ellenőrzés a legfontosabb, és ehhez megint olyan képzett emberekre van szükség, akikben alapvetően két dolog van: az egyik a lelkiismeret, a másik pedig a hozzáértés.”

Share on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Facebook