A Magyar Közlöny december 11-i számában kihirdették Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke által, az agrárium helyzetének javítása érdekében kezdeményezett törvénymódosításokat.

A több törvényt érintő módosítások közös vonása, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésével, kedvezmények biztosításával, továbbá a rendezett piaci kapcsolatok ösztönzésével a gazdálkodók versenyképességét segítik.

Vízügyek

A vízgazdálkodásról szóló törvény esetében a módosítás a termelők által használt öntözővíz utáni vízkészlet járulékot érinti, az uniós versenytársakkal szemben lemaradásban lévő gazdálkodóink felzárkóztatása érdekében.

A módosítás megemeli a kedvezményes vízhasználati kvótákat, javítja a halgazdálkodást és rizstermesztést folytatók helyzetét, valamint újszerű megoldással – a hektár alapú kedvezményes vízhasználat bevezetésével – az öntözött területek bővítését is eredményezi.

Vadügyek

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosítása önálló vadászati jog esetében pontosítja a bérvadászat fogalmát, kimondva, hogy írásban, ellenérték megjelölésével kell arról megállapodni, s kiterjeszti a bérvadászat lehetőségét a vadásztársaságok számára is. Ezekkel a bérvadászat lényegi elemeit – a gyakorlattal megegyezően – törvényi szinten is rögzítették.

Az elfogadott módosítás lehetőséget biztosít a hivatásos és sportvadászok számára az éjjellátó keresőtávcső használatára, de az éjjellátó céltávcső használatának tilalmát a módosítás nem érinti, azt továbbra is tilos alkalmazni. A tervezet kiterjeszti továbbá a tájegységi fővadász feladatköreit is, kimondva, hogy a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási üzemtervének elkészítésében közre kell működniük.

Jéger-rendszer

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény lehetőséget biztosít a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósítandó országos jégkármegelőző rendszer működtetésének finanszírozására a nemzetgazdaságban okozott jégesőkárok megelőzésére, illetve a jégesőkárok enyhítésére. A Vidékfejlesztési Program keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyerte el a pályázati jogosultságot a rendszer kiépítésére, így szükséges ennek törvényi szintű rögzítése is, mint agrárkamarai közfeladat. A termőföld védelméről szóló törvény módosítása alapján a NAK által 2018. május 1-re kiépítendő országos jégkármérséklő rendszer létrehozásához igénybe vett, megközelítőleg 2 négyzetméteres területek mentesítése sem lesz engedélyhez kötött. Ezek mellett a földvédelmi járulékfizetési kötelezettség is megszűnik a fenti tevékenységek esetén, a bürokráciacsökkentés jegyében.

Fizetési ügyek

A termőföld védelméről szóló törvény módosítása a kis teljesítményű, napenergia-alapú erőművek átlagosnál gyengébb minőségű földeken való létesítését eredményezi azáltal, hogy ebben az esetben nem kell talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni, illetve talajvédelmi járulékot fizetni. Ugyanezen törvény módosítása értelmében a jövőben az öntözési célú létesítmények létesítése és üzemeltetése esetén is az érintettek mentesülnek az engedélyezés, valamint a talajvédelmi járulék fizetési kötelezettsége alól.

Erdőügyek

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése mellett egyértelművé teszi, hogy az erdőtörvény módosított rendelkezéseit a folyamatban lévő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell. Ennek köszönhetően nyilvánvalóvá válik, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység folytatását könnyítő, korábban elfogadott új törvényi rendelkezések alkalmazásának nem akadályai az azokkal ellentétes rendelkezéseket tartalmazó körzeti erdőtervek. A módosítás rögzíti továbbá, hogy a körzeti erdőterveket az új törvényi rendelkezésekkel folyamatosan összhangba kell hozni.

Termékügyek

A mezőgazdasági termékpiacok felvásárlói oldalán tapasztalható egyre erősödő koncentráció és erőfölény egyik gyakori jelensége a felvásárolt termékek ellenértékének késedelmes kifizetése, illetve a gyorsan romló termékek fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési idején túli reklamációk, amik jelentős károkat okoznak a termelők számára. A törvénymódosítás ebből kifolyólag a mezőgazdasági termelők, mint beszállítók számára jelent előrelépést azáltal, hogy kimondja, a friss vagy gyorsan romló áru esetén a minőségi kifogás a felek között létrejött szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időn belül emelhető, vagy ennek hiányában a minősítést az áru átvételekor lehet érvényesíteni: azt követően erre hivatkozni nem lehet.

Fentiek mellett az elfogadott törvény számos további módosítást eredményez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai helyzetének javítására.

Forrás: NAK

Share on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Facebook