A magyar méhészek háromszor annyi mézet állítanak elő, mint amennyi belföldön eladható, viszont a Kínából érkező, rossz minőségű dömpingáruval képtelenség felvenni a versenyt.
A méz eredetének pontos feltüntetésével és bizonyos technológiai eljárások használatának tiltásával is szigorítanák a méz piacra jutását az Európai Unióban.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke arról számolt be, hogy a magyar méztermelők továbbra is versenyhátrányban vannak a főként Kínából érkező olcsó mézimporttal szemben az európai országokban.

A fogyasztó csak azt tudja, hogy az adott méz nem a Holdról származik, mondta Bross Péter, aki hozzátette, hogy a jelenlegi szabályozás szerint, ha kettőnél több országból származó mézkeverékből áll össze a termék, akkor elég azt feltüntetni, hogy az unióból vagy azon kívülről származik, vagy a kettő keverékékéből áll össze.

Az elnök arról is szólt, hogy az egyesületük azt is kötelezővé tenné, hogy a terméken tüntessék fel a méz származási helyeit olyan sorrendben, amilyen arányban eloszlik a méz összetétele. A szakember szerint a fogyasztók elsősorban a saját országukból származó terméket fogyasztják, ezen felül pedig a minimum elvárás, hogy a méz az unióból származzon. Hozzátette, hogy a jelenlegi szabályozás azt határozza meg, hogy a mézhez nem lehet plusz adalékot adni, illetve nem lehet semmi mást sem kivonni belőle.

A Kínából érkező méz a becsomagolás előtt egy úgynevezett gyantaszűrőn megy át, mivel olyan anyagokat is tartalmaz, amikkel már nem lehetne az Európai Unióban értékesíteni. Az ilyen módon szűrt méz eladását például az Egyesült Államokban már tiltják, és ugyanezt szeretné az Országos Magyar Méhészeti Egyesület is elérni az unió összes országában.

Forrás: Inforádió

Share on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Facebook