Az elmúlt 6000 évben eltűnt Európa erdeinek fele

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény, valamint a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt – állapították meg a Plymouth Egyetem kutatói.

A több mint ezer helyszínről vett pollenminták elemzéséből állapították meg a kutatók, hogy egykor Közép- és Észak-Európa több mint kétharmadát fák borították: ez napjainkra egyharmadára csökkent. Habár több nyugati és partvidéki régióban – köztük az Egyesült Királyságban és Írországban – a csökkenés mértéke jóval nagyobb volt, az erdővel fedett területek kiterjedése 10% alá esett.

A trend elkezdett visszafordulni az új típusú tüzelőanyagok és építkezési technikák felfedezésének, illetve az ökológiai, erdőgazdálkodási  kezdeményezéseknek és projekteknek köszönhetően.

A szakértők eredményeiket a Nature tudományos lapban közölték, ahol arra is kitértek, hogy a legtöbb ország az erdők kiterjedését illetően átmeneti időszakot él át: az Egyesült Királyság és Írország mintegy 200 évvel ezelőtt elérte az erdőterületi minimumát. Más európai országok még nem érték el ezt a pontot, s Skandinávia egyes területein – ahol nem a mezőgazdaságba vetik a fő bizodalmukat – túlsúlyban van az erdő.

Általában azonban az erdők csökkenése dominánsan jellemezte az európai mezőgazdasági ökológiát a két jégkorszak közötti időszak második felében, mondta Neil Roberts vezető szerző, a Plymouth Egyetem professzora.

A svéd, német, francia, észt és svájci tudósok által végzett kutatás azt kívánta pontosan meghatározni, hogyan változtak Európa természetes erdei az elmúlt 11 ezer évben.
Az Európai Pollen Adatbázis adatait háromféle módszer alapján elemezték és megállapították, hogy az erdőkkel borított felület a 11 ezer évvel ezelőtti 60 százalékról 6000 évvel ezelőtt 80 százalékra növekedett Európában.

Sokan az erdők eltűnését negatívnak tarthatják, de ennek a veszteségnek köszönhetünk néhány legértékesebb életteret, mivel az erdők teret engedtek a legelőknek és a sztyeppéknek.
A kutatók kiemelték, hogy ezek az adatok nagy valószínűséggel felhasználhatók annak megértésében, hogyan befolyásolhatják a természetes környezet változásait a jövő erdőgazdálkodási kezdeményezései.

Forrás: MTI / NAK