Közös agrárbiztonsági kutatásokba kezd a Szent István Egyetem és az Óbudai Egyetem

A két felsőoktatási intézmény saját kutatási képességeit és kapacitásait összeadva közös kutatásokat indít az agrárium kritikus infrastruktúráinak vizsgálata és biztonsága területén. A kutatások a korábban sikerrel zárt „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” projekt folytatásaként valósulnak meg, kiegészülve az élelmiszer, az állattenyésztés, a növényvédelem, az alapanyagtermelés biztonsági vonzataival, valamint a társadalmat érintő aktuális kérdésekkel, mint a kiberbiztonság, a gépészet és a drónok alkalmazása.

A közös kutatások indítása azért vált szükségessé, mert az alapanyagellátás, az Európai Unióba bekerülő élelmiszerek, az ivóvíz és más termékek, szolgáltatások biztonsága mindannyiunk közös érdeke, s ebben a két intézmény az össztársadalmi célokat figyelembe véve felelősségteljesen gondolkodik, kutatóit közös kutatásokra mozgósítja. Napjaink egyik legnagyobb kihívása, hogy a mezőgazdaság kritikus infrastruktúrái meghatározó biztonsággal működjenek, az élelmiszer alapanyag ellátás garantálja az egészséges nyersanyagfeldolgozást, az ivóvíz ellátást, a globális biztonságot.

A Szent István Egyetem és az Óbudai Egyetem által alkotott konzorcium kutatásainak célja az agrárgazdaság és a kapcsolódó egyes ágazatok területén megjelenő veszélyforrások kockázatainak feltárása, javaslatok kidolgozása a megelőzés, védekezés eljárásaira, módszereire, szabályaira. További cél az agrárgazdaság területén olyan versenyképes, innovatív, hatékony biztonsági megoldások, eljárások, eszközök, protokollok fejlesztése, amelyek meghatározott veszélyek és fenyegetettségek ellen képesek a jelenleginél magasabb szintű védelmet nyújtani.

Az ÓE-SZIE konzorcium tervezett kutatási projektjei a fentiek mellett az ivóvíz- és élelmiszeralapellátási szolgáltatásra is fókuszálnak.

A keret-megállapodás hat kiemelt alprogramot, azon belül 26 projektet foglal magába. Három alprogramot az Óbudai Egyetem, hármat pedig a Szent István Egyetem gondoz. A hat terület érinti az agrárinformatikai rendszerek és a precíziós gazdálkodás számára kiemelt fontosságú kiberbiztonságot, robotizációt és szenzortechnológiát, valamint a mikrobiológiai biztonság területét (mikrobióták, gombák, toxinok), amelyek nemcsak az agrár- és élelmiszeripari technológiák szempontjából kiemelt jelentőségűek, hanem az ipari technológiákat is egyre nagyobb mértékben befolyásolják.

A két intézmény egymást jól kiegészítő kutatási portfóliója új alapokra helyezheti, új irányokba terelheti az intézmények közötti kooperációt az egyeztetések során meghatározott kutatási területeken.