A sertéspestis magyar határhoz közeli újbóli felbukkanása különös aktualitást adott annak a szakmai tanácskozásnak, amit a betegség hazai vonatkozásaival kapcsolatban tartott a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület.

A magyar hatóság különleges intézkedéseket vezetett be a kór határon túlról történő átterjedésének megakadályozása érdekében: a sertések elpusztulását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé hazánk teljes területén.

Szabolcs Szatmár Bereg megye ukrán és román határ menti területein elrendelték a vadászatra jogosultak számára a vaddisznótetemek szervezett keresését, a megtalált tetemek elásását, a vaddisznókocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövését, a zsigerek ártalmatlanítását, illetve a vaddisznók etetésének korlátozását, miután a magyar-ukrán határhoz igen közel fedeztek fel fertőzött vaddisznókat.

A veszélyeztetett határ menti részeken felmérték a sertésállományokat, amik járványvédelmi zártságát – különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történő izolációra – a hatóság folyamatosan ellenőrzi. A hatóság elrendelte a telepek bejáratánál történő fertőtlenítést, valamint ellenőrzi a mosléketetés tilalmának betartását. Ezeken a területeken a kültéri sertéstartás csak akkor engedélyezett, ha az állatokat kettős kerítéssel veszik körbe a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében.

Az afrikai sertéspestis természetes terjedési sebessége évente 50-100 km, amit szinte lehetetlen megakadályozni, jelentette ki Nemes Imre, a NÉBIH elnökhelyettese a szakmai tanácskozáson: továbbá felhívta a figyelmet, hogy az emberek által történő behurcolással ugyanakkor több száz kilométert ugorhat akár néhány hét alatt is a betegség. A sertések halálos kórjának terjesztésében ezért az illegális élelmiszer- és állatszállításoknak van a legnagyobb szerepe.

Sajnos úgy tűnik, hogy a fő kérdés már nem az, hogy átjön-e a betegség hazánkba, hanem az, hogy hol, mikor és milyen formában, vaddisznókban vagy házi sertésekben jelenik meg, tette hozzá Nemes Imre.
A spanyolok 30 év alatt felszámolták a sertéspestissel fertőzött állományukat, és Európa legjelentősebb sertéságazatát hozták létre, mondta Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület (FSE) elnöke, s hozzátette: jó lenne, ha nekünk nem kellene ekkora utat megtenni ahhoz, hogy sikeres sertéstenyésztő és sertéstartó országgá váljunk.

Kiss György megjegyezte, hogy a mai ismeretek szerint az ASP ellen nem lehet vakcinát kifejleszteni, ugyanis a legyengített kórokozókat tartalmazó oltóanyag hatástalannak bizonyul. A mentesítés egyetlen lehetséges eszköze a fertőzött állományok kiirtása, ami jelentős gazdasági kárt okoz a sertéstartók számára még akkor is, ha az állam a leölt állomány értékét megtéríti: hónapok telhetnek el, amíg a telep újra bevételt termel, nem beszélve a piaci zavarok hatásairól, amik nemcsak a fertőzött zónában, hanem országos szinten jelentkeznek.

Lengyel tapasztalat, hogy az azonnali piaci hatás 10-15 százalékos árcsökkenést jelenthet, ami hatékony mentestés és kedvező globális folyamatok esetén is csak leghamarabb 3-4 hónap alatt normalizálódik. Az FSE elnöke szerint a jelenlegi kárenyhítési rendszer alkalmatlan azon károk térítésére, amiket a sertéspestis átterjedése esetén a sertéstartóknak el kellene szenvedniük.

Forrás: allattenyesztok.hu

Share on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Facebook