Az állattenyésztésben miért csak igen alacsony mértékben alkalmazzák a precíziós gazdálkodást?

A precíziós technológiákat a mezőgazdaságban leggyakrabban a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazzák, legkevésbé pedig az állattenyésztésben terjedt el. A 2018. február 20-21-én megtartott negyedik PREGA (Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia) állattenyésztési szekciójában ennek okait boncolgatták a szakemberek egy kerekasztal-beszélgetés során.

Az biztos, hogy az állattartók egyre több digitális eszköz között válogathatnak: egy magyar vállalkozás által fejlesztett – és már elérhető – okostelefonos alkalmazás intelligens képfeldolgozással 95 százalék pontossággal képes megbecsülni a szarvasmarhák súlyát. Ugyanígy létezik például szarvasmarha-bendő monitoring rendszer is. Egy amerikai és egy ír cég pedig szarvasmarha arcfelismerő rendszert hoz létre. A rendszer az állatállomány valamennyi példányát egyedileg képes lesz beazonosítani, így egyenként tudja majd követni takarmány- és vízfogyasztásukat, mozgásukat és testhőmérsékletüket is. Így ha bármelyik szarvasmarhával probléma lenne, azonnal ki tudják szűrni.

Mint a beszélgetés során elhangzott, az „elmaradottság” több okra vezethető vissza. Egyfelől a korra. Az állattartók jelentős része még mindig az idősebb generációhoz tartozik, és bennük erősen munkál az újtól, az ismeretlentől való félelem. Másfelől – és ez következik az elsőből is – a régi, bevált megoldások még mindig jövedelmezőek, tehát nincs olyan kényszer, ami a „cserére” ösztönözne bárkit is. Harmadrészt – mint azt Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke, charolais-tenyésztő megjegyezte – egyes pénzintézetek ezzel kapcsolatos hitelfeltételei is kedvezőtlenek. Mint mondta, vannak települési létszámkorlátok, ami alatt egy-egy bank nem ad pénzt még digitalizációs célú fejlesztésre sem, továbbá egyes üzemek méretben sem tudnak akkorára nőni, mint amekkorát a technológiai fejlődés kívánna, így ez is kizárja a plusz forrás bevonását. Viszont ő úgy látja, hogy az állattartóknál azért van igény a fejlődésre, nyitottak a precíziós eszközök alkalmazására.

Kövesdi József, a Senit Kft. képviselője itt visszatért a generációs problémára: mint mondta, cégüknek az állattenyésztésben is használható okosfarmos megoldása azokon a telepeken sikeres, ahol az idős gazda mellett aktívan dolgozik a fiatal utód is.

Forrás: NAK