Optimális szinten szükséges kielégíteni a növények igényeit

Az idei PREGA konferencián elhangzott, hogy a 20. század során a mezőgazdaság sok változáson ment át, amit több korszakhatár is jellemezett. Ilyen például az 1950-es években a gépesítés elterjedése, valamint az 1970-es években a látványosabb termelési eredményeket hozó technológiaváltás. Most, a 21. század elején pedig ilyen „határvonalat” jelent a precíziós gazdálkodás térhódítása.

Nem vagyunk lemaradva világtól a precíziós technológiák alkalmazásában, de ezek elterjedéséhez szemléletváltás szükséges a gépkezelőktől az agrárcégek tulajdonosain át minden szereplőig bezárólag, jelentette ki az idei PREGA konferencián tartott előadásában Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója.

Az alkalmazás során agrártechnológiai szempontból mindig szem előtt tartandó, hogy a növények igényeit optimális szinten ki kell elégíteni, mert „ha a növény nem érzi jól magát, nem lesz eredményes a termelése”. A szakember úgy vélte, a talajművelésben a biológiai szemléletnek kell uralkodnia, így a „forgatásos szemléletről” át kell állni a „lazításos elvre”, ami nem azt jelenti, hogy el kell dobni az ekét, mert egyes években szükség lehet a talaj forgatására is.

A precíziós technológiák alkalmasak a sor és sorköz megkülönböztetésére, átfedés- és kihagyásmentes művelésre, ezekkel pedig sok inputanyagot lehet megtakarítani. Jelentős költségcsökkentő tényezőnek tekinthető továbbá, hogy a pontos időben elvégzett, célzott és táblán belül differenciált műveletekkel menetszám csökkentés érhető el: míg Magyarországon egy átlagos kukoricatermesztő 10-12-szer is kimegy a gépével a táblába, addig a tengerentúlon ezt 7-8 alkalommal teszik meg. Hozzátette, az erózió elleni védelemre a rétegvonal mentén történő gazdálkodással szintén alkalmas a precíziós gazdálkodás.
A KITE fejlesztési igazgatója arról is beszámolt, hogy a gazdálkodók a gépekből származó rendkívül értékes adatoknak csupán a 20 százalékát használják ki, tehát ezen a téren is vannak még kiaknázatlan lehetőségek.

A térinformatikai és a geostatisztikai adatokra is lehetne jobban támaszkodni derült ki Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetőjének előadásából. Az általa ismertetett tanulmány egy hely specifikus tápanyag-visszapótlási, illetve tőszámszabályozott vetési kísérlet példáján keresztül mutatja be a hely specifikus adatgyűjtés és adatfeldolgozás folyamatát, valamint a térinformatika és geostatisztika segítségével történő összefüggés-vizsgálatokat és döntéshozatalt. E megoldás lévén a gazdálkodók pontosabb képet kaphatnak területeik valós teljesítőképességéről, ezáltal optimalizálhatják inputanyag-felhasználásukat. Mesterházi Péter Ákos egyúttal felhívta figyelmet a szakszerű adatgyűjtés és elemzés fontosságára is.

Forrás: NAK