Vessen vadvirágot a termőföldje közepére, amennyiben kevesebb rovarölőt szeretne használni

Angliában kísérleti jelleggel több helyen is vetettek olyan kalászos gabonatáblákat, amik közepére egy vadvirágokból álló sáv került: az elmélet szerint ez a sáv segíti a ragadozó rovarok túlélését, amik elpusztítják a kártevőket.

15 nagyméretű szántón vetették a vadvirágos mezőket Közép- és Kelet-Angliában tavaly ősszel, amit öt éven keresztül figyelnek meg: a projektet az Ökológiai és Hidrológiai Központ gondozza (Centre for Ecology and Hydrology, CEH).

Az elmúlt években jelentősen nőtt az aggodalom a növényvédő szerek által okozott környezeti károk miatt. A földek körüli vadvirág sávok használatával – amik segítik a zengőlegyek, fürkészdarazsak, futóbogarak túlélését – bizonyítottan csökkenteni lehet a kártevőket a növénykultúrákban, emellett a termésmennyiség is fokozható.

Eddig azonban a vadvirágos sávok csak a földek szélén voltak, ezért a természetes ragadozók nem tudták elérni a tábla közepét. Csak képzeljük el, mekkora egy futóbogár, és milyen hihetetlenül hosszú gyalogtúra számára a tábla közepéig eljutni, mondta Richard Pywell, a CEH professzora.

A GPS vezérelt kombájnok ma már precízen aratják le a terményt, vagyis a vadvirág sávot a tábla közepén képesek kikerülni, így az egész évben megmaradhat, és búvóhelyként szolgálhat. Pywell kezdeti kísérleteiből megmutatkozik, hogy az egymástól 100 méterre vetett sávokból a ragadozók már képesek megtámadni a levéltetveket és más kártevőket az egész táblán. A sávba vetett vadvirágok közt megtalálható a réti margitvirág, réti here, vadmurok, és egy imola faj, ami Magyarországon nem honos.

Az új terepi kísérletekben a sávok 6 méter szélesek, és mindössze a tábla 2 százalékát foglalják el. Egy teljes vetésforgó cikluson keresztül fogják figyelni, kezdve az őszi búzával, majd repcével, és végezetül tavaszi árpával.

Ez egy igazi vízválasztó kísérlet, hiszen nekünk, tudósoknak valódi, gyakorlatban is használható megoldásokkal kell előállnunk, mondta Pywell. Ő vezette azt kutatást, ami 2017-ben áttörő eredményt ért el, és megállapította, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek nemcsak az egyes rovarokat károsítják, hanem az egész méhpopulációt.

Az új kísérletben a kutatók azt is figyelni fogják, hogy mik vonzzák be a rovarokat a táblák közepére, ahol nagyobb eséllyel vannak kitéve a rovarölő szereknek.

Hasonló kísérletek zajlanak Svájcban is: ott búzavirágot, koriandert, hajdinát, pipacsot és kaprot használnak. Pywell reményei szerint a természetes ellenségeik képesek sakkban tartani a kártevőket évről-évre, s nem várható azok számának ugrásszerű növekedése: “Az lenne az ideális, ha sosem kellene permetezni”.

A brit kormány vezető tudományos tanácsadója arra figyelmeztetett szeptemberben, hogy a törvényhozók feltevése arról, hogy biztonságos a növényvédő szerek ipari mértékű alkalmazása a vidéki tájban, nem igaz. Ezt további erősen kritikus jelentések követték a növényvédő szerekkel kapcsolatban, beleértve azt a kutatást, miszerint a gazdák feleannyi növényvédő szert is használhatnának veszteség nélkül, illetve azt is, amiben az ENSZ elítéli a “mítoszt”, miszerint csak növényvédő szerek alkalmazásával lehet etetni a világot.

Nyilvánvaló igény mutatkozik rá, hogy csökkentsük a növényvédő szerek használatát, mondta Bill Parker, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (Agriculture and Horticulture Development Board) kutatási igazgatója. Valószínűleg még jó néhány évbe telik, míg a kártevők nem okoznak problémát, és a növényvédő szerek használatát erőteljesen csökkenthetjük. Azonban lesznek olyan évek, amikor egyes kártevők vagy betegségek felütik a fejüket, és akkor ténylegesen szükségünk lesz a növényvédő szerekre.”
Bill Parker kihangsúlyozta, hogy jelentős kulturális változásra van szükség a mezőgazdaságban, ahol jelenleg a rovarölőket attól függetlenül használják, hogy jelen van-e a kártevő, vagy sem. A növényvédelmi tanácsadás az Egyesült Királyságban nagyrészt azoknak az agrárszakembereknek a kezében van, akik a növényvédő szer gyártókhoz kötődnek.

Forrás: www.theguardian.com / Magyar Mezőgazdaság

Fotó: Matthias Tschumi/Agroscope