Ehetnénk fele ennyi húst a fenntarthatóság jegyében

A húsfogyasztás drasztikus csökkentésére biztatják Németország és a többi fejlett ipari ország polgárait a közelmúltban megjelent idei Húsatlasz kiadványban. A kezdeményezők a Zöldek pártjához közeli Heinrich Böll Alapítvány és a Németországi Környezet- és Természetvédelmi Szövetség (BUND) szakértői: szerintük az országuk egyelőre még nem lehet Európa példaképe a haszonállatok védelmében, legfeljebb a középmezőnyben áll.

Ajánlásaikat tizenkét pontban foglalták össze, s azon a meggyőződésen alapulnak, hogy a húsfogyasztás csökkentése, a jelenleginél alacsonyabb állatlétszám és a környezetkímélő állattartás „a globális fenntarthatóság és igazságosság hatékony klímabarát eszköze”.

A húsfogyasztás lefelezését tartja követendő példának több német szervezet is a Húsatlasz kiadványban

A közelmúltban nyilvánosságra hozott dokumentum szerzői fontosnak tartják a célkitűzéseiknek a közvéleménnyel való megismertetését és elfogadtatását, mert véleményük szerint Németországban sok ember nyitott az ügy iránt. Márpedig ha a társadalom egyre szélesebb körben elfogadja az állattartás feltételeinek megújítását, akkor ezeket a feltételeket az állatok szükségleteihez kell majd igazítani.

A Húsatlasz betekintést nyújt a húsfogyasztás mögött rejlő globális kapcsolatokba, ugyanis kizárólag a tájékozott, kritikus fogyasztó képes a megfelelő döntések meghozatalára és képes követelni a szükséges változásokat.

A Húsatlasz megalkotói fontosnak tartják a húskészítmények csomagolásán egy olyan állami tanúsítvány alkalmazását, ami az állattartás környezet, illetve állatbarát jellegét igazolja. Azzal az évi csaknem 60 milliárd eurós forrással pedig, amit az unió közös agrárpolitikájára fordítanak, a jövőben szerintük főleg az ökológiai és állatbarát termelést kellene támogatni. Terveik között szerepel a talajvíz nitrát fertőzésének elkerülése, az adott területen tartott állatok  számának korlátozása, továbbá a trágyázásra vonatkozó előírások szigorítása is.

A kezdeményezők úgy vélik, hogy az állatvédelem ügyéhez a szupermarketeknek is csatlakozniuk kellene úgy, hogy azt ne a reklámeszközeként használják. Az internethasználatot pedig vonzóbbá kellene tenni a kis- és közepes üzemek körében annak érdekében, hogy a világhálón keresztül intenzív kommunikáció alakuljon ki a fogyasztókkal.

Emellett a terveik szerint fenntarthatóbbá kellene tenni a technikai eszközök hústermelésben való használatát. Mindezt úgy, hogy az ne okozzon fizikai fájdalmat az állatoknak. Végül pedig egy-egy állat valamennyi étkezésre alkalmas részét helyben kellene elfogyasztani, nem lenne szabad a legjobb darabokat hazai fogyasztásra kiválogatni, s az ott kevésbé kedvelt részeket pedig a világ más, kevésbé fejlett térségeibe szállítani.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság / magro.hu