A tápanyag-gazdálkodási terv segíti a tudatos gazdálkodást

Egyre több gazdálkodó látja be, hogy egy pontos tápanyag-gazdálkodási terv segítségével sokkal hatékonyabban termelhet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több mint két éve indította el a szolgáltatását, ennek keretében máig több mint 55 ezer hektárra készítettek ilyen dokumentumot a falugazdászok.

Az egyes európai uniós támogatási konstrukciók, mint az agrár-környezetgazdálkodást (AKG) vagy az ökológiai gazdálkodást segítő program előírja, hogy a hozzájárulást igénybe vevő termelők ötévente talajvizsgálatot végeztessenek az általuk művelt területen, illetve az eredményekre alapozva évente tápanyag-gazdálkodási tervet is készíttetniük kell. Ez a kötelezettség a nitrátszegény területeken is kötelező.

Gerlinger Éva Fejér megyei falugazdász szerint a tápanyagterv készítésének elsődleges célja, hogy elősegítse a tudatos gazdálkodást. Ma még elsősorban azok a gazdálkodók keresik meg a falugazdászokat, akiknek előírás, hogy tápanyag-gazdálkodási tervvel rendelkezzenek, ugyanakkor a falugazdász szerint hamarosan többségben lehetnek azok, akik kötelezettség nélkül, csupán szakmai alapon kérik a dokumentum összeállítását. Azok, akik részt vesznek az AKG programban, már felismerték a pontos tervezés előnyeit, azonban más termelők esetében is javul a tudatosság, emelte ki a falugazdász.

A folyamat egyébként egyszerűnek mondható: a gazdálkodók kitöltenek egy adatfelvételezési lapot, ahol leírják, hogy milyen növényt termesztenek a következő évben, s milyen termésátlagot várnak tőle. Megadják a talajvizsgálati eredményeket, a gyümölcsösöknél pedig levélanalízist is kérnek a falugazdászok. A talaj és a növények függvényében számítógépes programmal dolgozva készítik el a terveket. A munka során az itthon elérhető legszélesebb talajvizsgálati és tápanyag-ellátottsági besorolásokat alkalmazó szoftver adatbázisára támaszkodnak. Egy terv egy gazdálkodási évben egyetlen növényre vonatkozik. Ez lehet szántóföldi növény, gyümölcsös, szőlő vagy szántóföldi zöldség. Az, hogy melyik típus a gyakoribb, a térség határozza meg.

Míg az Alföldön minden bizonnyal számos zöldségtermelő készíttet ilyen dokumentumot, Fejér megyében a szőlő, a gyümölcsös és a szántóföldi növény van túlsúlyban. Túri Zoltán Somogy megyei falugazdász elmondta, hogy egyre nagyobb számban veszik igénybe a gazdálkodók ezt a kamarai szolgáltatást. Somogy megye területének 90 százaléka nitrátérzékeny, ennek ellenére sokan nem is tudják, hogy évente tápanyag-gazdálkodási tervet kellene készíttetniük. Éppen ezért nagy erőket kell fordítanunk a felvilágosításra. Meg kell értetni a termelőkkel, hogy miért van szükség a dokumentumra és milyen előnyökkel jár, ha betartják az abban leírt tanácsokat.

A terv talajmintához kötött, ennek révén a gazdálkodó képet kap arról, hogy az általa használt termőföldnek milyen a tápanyag-ellátottsága, és az elkészült terv alapján azt is megtudhatja, hogy optimális hozamhoz milyen arányban kell kijuttatnia a különböző makro-, illetve mikroelemeket a talajba. Túri Zoltán szerint ezzel gyakorlatilag kettős eredményt érhetnek el a gazdák: amellett, hogy maximalizálják a hozamukat, a kijuttatott anyagok mennyiségén is spórolhatnak. Egy pontosan elkészített tervnek köszönhetően ugyanis jóval kevesebb szerrel is elérhető a kívánt eredmény.

A műtrágya nem olcsó mulatság, ez a tényező már önmagában is bekorlátozza a kijuttatott mennyiséget.

Sokszor azt látjuk, hogy a termelők anyagi okok miatt nem használják ki a tápanyagtervekben meghatározott maximális értékeket. Ilyen esetben számolniuk kell azzal, hogy az elvárt hozamtól messze elmaradhat a ténylegesen betakarítható mennyiség, fogalmazott a szakember.

A falugazdász tapasztalatai szerint egyre több gazdálkodót foglalkoztat a precíziós gazdálkodás, mint lehetséges költségcsökkentési irány. Ehhez is kiemelten fontos a pontos tápanyag-gazdálkodási terv megléte. Véleménye szerint e két tényező lehet az, ami jelentősen növelheti a termelés hatékonyságát.

Forrás: NAK