Torma – a könnyfakasztó hungarikum

Ősidők óta ismert és előszeretettel fogyasztott növényünk a torma (Armoracia rusticana). Már a Biblia is említést tesz róla – a zsidó húsvéton csípős, keserű gyökeret szolgáltak fel, vélhetően tormát – de honfoglaló eleink is ismerhették az aromás növényt.

A középkorban a tormát mindent gyógyító csodaszerként tisztelték, a néphit pedig gonoszűző erőt tulajdonított neki: egyes zalai falvakban az asszonyok húshagyókedden tormamártással kenték meg a ház négy sarkát a férgek és a patkányok ellen. Göcsejben a kanalat – amivel a tormamártást keverték – a ház ereszébe helyezték, tavasszal pedig kivitték a gabonaföldre, hogy távol tartsa a kártevő madarakat. Hogy a bűbájos praktikák használtak-e, arról nem szól a fáma, azonban bizonyos, hogy gyógynövényként jól teljesít a torma.

A hajdúsági torma olyan eredetvédett hazai termék, ami 2009 óta uniós oltalmi minősítést élvez.

A fehér gyökérnek igen magas (302 mg/100 g) a C-vitamin-tartalma: ennek felfedezése előtt a skorbutot gyógyították a tormával. Rendszeres fogyasztását jó hatásúnak vélték a TBC-re, az asztmára, nyirok-, máj- és epebántalmak esetén. Használták vizeletelhajtóként, immunerősítőként, fertőtlenítőként és vértisztítóként. Leghatásosabbnak a tormából készült szirupot tartották: ehhez a lereszelt gyökeret mézzel kell elkeverni, majd átpréselni. Az édes-csípős keverék nyákoldó és köhögéscsillapító, bevethető makacs köhögés, rekedtség, légcső- és hörghurut esetén. Fokozza a vérkeringést, káliumtartalma csökkenti a magas vérnyomást.
Külsőleg reumára, köszvényre és izomfájdalmakra pakolás formájában hatásos: a reszelt tormát keverjük el olívaolajjal vagy kókuszzsírral, kenjük be vele a fájó testrészt, s ne csodálkozzunk, ha kicsit csípni fog.

A fejfájósok készíthetnek tormatinktúrát is: a lereszelt tormát áztassuk pár napra alkoholba, azután szűrjük le. Cseppentsük a fájó pontra, majd alaposan masszírozzuk a bőrbe.
A torma persze elsősorban a konyhában gyakori vendég: frissen reszelve, ecettel vagy majonézzel elkeverve a húsvéti sonka nélkülözhetetlen kísérője, de mártást és levest, zsenge leveleiből pedig finom salátát is készíthetünk.

Forrás: Szabadföld