A homoktövisben rejlő lehetőségek

Egy éve alakult meg a homoktövis termesztőket összefogó Első Magyar Homoktövis Mezőgazdasági Szövetkezet. Termékeiket bestberry.hu márkanév alatt forgalmazzák. Ezt a sokrétű egészségvédő hatással rendelkező növényt körülbelül százan termesztik hazánkban, közülük harmincheten alkotják jelenleg a szövetkezetet.

A tagok, együttműködésben a 16-18 helyi önkormányzat által művelt ültetvénnyel, 220 hektár termőterületet fognak össze. Ez a 2016-os adatok alapján több mint a magyar üzemszerű homoktövis ültetvények kétharmada. A profi termesztők száz hektáron nevelnek homoktövist, az ültetvények körülbelül fele még nem terem.

Csépe Balázs elnöktől megtudtuk, hogy 2017-ben mintegy 250 tonna bogyó értékesítését koordinálták.  A tagok kezelésében lévő ültetvények ütemes termőre fordulásával az idén már 350-370 tonna tisztított bogyó a várható termés.

Jellemzően a Nyugat- és Észak-Európában keresett német nemesítésű fajtákat termesztik, a legelterjedtebb az Askola, ami a terület több mint kétharmadán terem. A többi termesztett fajta a Habego, a Hergo és a Leikora.

Két tag szaporítja is a homoktövist, az ő faiskoláikból lehet beszerezni az ültetési anyagot. Egy hektárra a terület adottságainak függvényében mintegy 1200 bokrot kell ültetni, a szaporítóanyag tehát 720-840 ezer forintba kerül hektáronként.
Jó termőhelyen a harmadik vagy negyedik évben kezdődhet a szüret, amit a berakódástól függően kell megválasztani.

A szúrós bokrokról rendkívül sok kézi munkával lehet betakarítani a bogyókat, pontosabban a terméssel berakódott ágakat. Ezeket a termővesszőket levágják, összegyűjtik, majd hűtőházba szállítják és mínusz 16-18 C-fokon megfagyasztják, és csak ezután csépelik le a bogyókat az ágakról. Az utolsó lépés a bogyók végső kitisztítása,  a levelek, apró szárrészek elválasztása. Mindez azt is jelenti, hogy a szüreti költség közel ugyanannyi akkor is, ha csak 3 tonna a hektáronkénti termés, és akkor is, ha 30. Az első években ki kell számolni, hogy megéri-e a szüret, vagy maradjanak a metszésnél, hogy a bokrok ne nyúljanak túl magasra.
A szövetkezet legfontosabb célja a termés értékesítése, ami a működés első évében feldolgozatlan formában történt, de ettől az évtől már késztermékekkel is megjelennek a nemzetközi piacokon. A termést zömmel exportálják, hazai vállalkozások még nem keresik. Alakulásukkor nem vették komolyan a szövetkezetet a hazai nagy légyártó üzemek, akikkel azonban most újra fölveszik a kapcsolatot, mondta Csépe Balázs.

A legtöbb homoktövist Skandináviába szállították, ahol az emberek ismerik a növény gyógyhatásait, és van fizetőképes kereslet iránta. Komoly tárgyalások folynak távol-keleti országokkal is. 

Nagy előrelépés, hogy az idén már egy központi fekvésű hűtőházba szállíthatják a homoktövist, és a szüreti időszakban csak ezt a növényt fogadja majd az üzem. Tavaly komoly fejtörést és logisztikai kihívást okozott, hogy négy hűtőházzal álltak kapcsolatban. 
Pályázati segítséggel szeretnének saját feldolgozó építésébe is belevágni, a hűtőház mellett van is rá terület. Ezzel megoldódna a méretgazdaságossági probléma: ma azok a tagok, akik feldolgoznak, áruházi beszállítónak még túl kicsik, de ahhoz viszont túl sok a termékük, hogy önállóan, a piacokon el tudják adni. Szeretnék az iskolagyümölcs programba is bevinni a homoktövist, almalébe keverve, de egyelőre lassan halad az új termék befogadása.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság