A szója is allergiás a parlagfűre

A parlagfű minden évben rengeteg kellemetlenséget okoz az allergiásoknak. Ez az Amerikából származó gyom azonban a szántóföldi növénytermesztésben is problémás. Amerika közép-keleti részén úgy találták a tudósok, hogy a parlagfűvel szennyezett szójaföldön drasztikusan visszaesik a termés mennyisége.

„Eredetileg nem is a gyom miatt aggódtunk” – mondta Ethann Barnes, a Nebraska-Lincoln Egyetem végzős kutatási asszisztense. „Nem gondoltuk volna, hogy ilyen erős kompetíciót jelent.”

A gyomok a szántóföldi növényekkel versengenek a fényért, vízért és a tápanyagokért. A parlagfű magasabb a szójánál, azonban eddig nem vizsgálták, hogy milyen veszélyt jelent rá, illetve befolyásolja-e a termés mennyiségét.

A kísérleti parcellákon végig kontroll alatt tartották a gyomok mennyiségét, ahol szükséges volt, onnan eltávolították a parlagfüvet és az egyéb gyomokat is.

2015-ben és 2016-ban folytattak kísérleteket a nebraskai Meadhez közeli mezőgazdasági területeken. Több parcellán vizsgálták a parlagfű hatását a szójára, kezdve egy kontrolltól – ahová parlagfüvet nem vetettek, és gyommentesen tartották – egészen odáig, ahol méterenként 12 tő parlagfű került minden sor szója mellé.

A cél az volt, hogy lássák, mekkora veszélyt jelent a parlagfű a szójatermesztésre, illetve hogy megjósolható-e a terméskiesés a vegetációs időszak elején.

Barnes megdöbbent azon, hogy mennyire elnyomta a szóját a parlagfű mindkét évben. A szójanövények sokkal rosszabbul bírták, mint a korábbi tanulmányokban. Fél méterenként egy parlagfű a szójasorok között már 76 százalékkal csökkentette a termést 2015-ben, és 40 százalékkal 2016-ban. Amikor nagyjából 7 centiméterre volt a parlagfű a szójanövénytől, akkor a termés 95 százalékkal csökkent 2015-ben, és 80 százalékkal 2016-ban.

A kísérlet alatt rengeteg víz állt rendelkezésére mindkét növény számára, így a tudósok azt feltételezik, hogy a kevesebb napfény miatt csökkent a szója termésmennyisége.
A tudós társadalmat igencsak meglepte ez az eredmény, mivel korábban nem tartották ekkora problémának a parlagfüvet, mivel az Észak-Amerikai kontinensen őshonosnak tekinthető a növény.

Barnes azt is felfedezte, hogy a parlagfű okozta terméscsökkenés leghamarabb augusztusban becsülhető. A kutatás végső célja, hogy már a vegetációs időszak harmadik hetén a gazdák – attól függően, hogy mennyire fertőzött parlagfűvel a szántójuk – el tudják dönteni, hogy anyagilag megéri-e a gyomirtás, vagy hagyják a földjüket úgy, ahogy van. Ez természetesen Magyarországon nem opció, mivel nálunk inváziós gyomnövény: ha valakinek a földjén parlagfüvet találnak, hatósági eljárás kezdeményezhető, s akár 5 millió forintos bírságot is kiszabhatnak /a szerk.

Több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a parlagfű és más gyomnövények növekedésdinamikáját megértsük. A végső cél, hogy már a korai növekedési stádiumban meg lehessen becsülni, hogyan hatnak a gyomok a terméseredményekre, így a gazdálkodók jobb döntéseket hozhatnak a visszaszorításukkal kapcsolatban. Várhatóan pontosabban meg tudják majd becsülni, hogyha szükséges, hol és mennyi gyomirtót szükséges alkalmazni.
 
Forrás: www.sciencedaily.com / Magyar Mezőgazdaság