Ne adjuk fel könnyen a nyúltartást!

Napjainkban – mivel sokhelyütt újjáéledt a nyúltartási kedv – többen használják ki a húsvéti ajándékozás lehetőségét arra, hogy gyermekeiknek olyan nyulakat vegyenek, amikkel később állományuk alapítói lehetnek: ezek az állatok azonban gyakorta tápon éltek a tenyésztőnél. Amint egyre több zöldtakarmányt kezdenek velük etetni – gyermekláncfüvet, lucernát, friss füvet – a hirtelen takarmányváltozásnak könnyen áldozatául eshetnek, felfúvódhatnak. Emiatt fontos, hogy a megvásárolt nyulak csak fokozatosan kapjanak napról-napra több és több zöldeleséget, de a lucernát legjobb, ha fonnyasztva etetjük.

A kezdő nyúltartónak szintén különösen ügyelniük kell arra, hogy ne feledkezzen meg a nyulak folyamatosan növekvő metszőfogai koptatásának biztosításáról: ha nem tudják őket koptatni, túlnőnek, ami táplálkozási nehézségeket okoz, s akár éhen is pusztulhatnak az állatok. A legjobb a különféle, nem mérgező fák ágait adni rágófának, de vannak olyan nyulászok, akik a száraz kenyérre esküsznek.

Akik először elletnek, nagy izgalommal várják a kisnyúl áldást. Az anyanyúl jellemzően fialás előtt fészket készít, kitépi has szőreit. Számára ez nem jelent fájdalmat, ugyanis a szőrtüszők a megváltozott hormonállapot következtében kitágulnak, így a szőrszálak könnyen kihúzhatók. Amennyiben ezt az anyanyúl nem teszi meg, akár mi is segíthetünk ebben neki.

Sajnos gyakran előfordul az először fialó anyáknál, hogy nem készítenek megfelelő fészket, vagy ha készítenek, nem használják, hanem a ketrecben szanaszét hozzák világra utódaikat. Ebben az esetben legtöbbször nem az anyai ösztönök hiányára, hanem valami zavaró tényezőre gyanakodhatunk. Így csak akkor érdemes selejtezni, ha másodszor sem bizonyul megfelelő anyának a nyulunk.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság