Ne dobjuk ki a szépséghibás zöldséget és gyümölcsöt!

A világon 815 millióan éheznek, miközben a megtermelt élelmiszer harmadát a lakosság kidobja. A zöldség és gyümölcs esetében még nagyobb a pazarlás (45 %).

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás és az éghajlatváltozás fényében egy szabálytalan gyümölcs megmentése nem csupán etikai kérdés, de az erőforrásokkal való kímélő bánásmód is egyben. Egy paradicsom termesztéséhez 13 liter, míg egy narancséhoz 50 liter vizet használnak fel. Emellett szükség van még vetőmagra, termőtalajra, munkára és üzemanyagra is. Mindez kárba vész, ha a termést veszni hagyják. A veszteség sokféleképpen történhet, az élelmiszer-előállítási lánc bármely pontján. Nézzük ezt meg a répa, a banán és a burgonya esetében!

A répa

A répa útja a szupermarketekig gyakran igen viszontagságos. Meg kell felelnie az áruházak által támasztott magas követelményeknek. Néha még fotómechanikai vizsgálatnak is alávetik őket, hogy így szűrjék ki a szépséghibás példányokat. Ami egy kicsit görbe, nem elég intenzív a színe, sérült vagy törött, egy másik kupacba kerül és állati takarmány lesz belőle, pedig emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas. Ilyen indokkal a répák 25-30 %-át válogatják ki.
A piacon vagy termelőktől vásárolt zöldségeknek nem kell ezen szigorú esztétikai elvárásoknak megfelelniük. De adódik a kérdés: a vásárló is megvenne egy szokatlan külsejű répát?

A banán

A banán egy különösen sérülékeny gyümölcs. Még mielőtt a boltba érne, érzékeny héján nyomot hagyhat a rakodás és a csomagolás. Meglátszik rajta, ha durván bánnak vele, ami még a fogyaszthatóságát is negatívan befolyásolja. A vásárlók többsége nem a puha, túlérett, elszíneződött vagy sérült terméket keresi. Jó tanács: ha még aznap elfogyasztaná valaki, válasza az érett gyümölcsöt. Mert ha senkinek sem kellenek, végül a szemétben végzik.

A krumpli

Bizonyos élelmiszer-alapanyagoknál a veszteség a feldolgozás során keletkezik – a krumpli is ezek közé tartozik. Ez történhet a hasábburgonya nagyüzemi előállításánál a darabolás fázisában, a feldolgozás és csomagolás során ugyanis könnyen törnek a hasábok: a sérült darabokat pedig egyszerűbb és olcsóbb kidobni, mint újrafelhasználni. De még mielőtt elérne az üzembe, maga a burgonya károsodhat a rakodáskor és a szállításkor is. Megoldást jelentene, ha kereskedelmi forgalomba kerülnének a „sérült” termékek, mint a törött hasábburgonya, melyek biztonságosan fogyaszthatók, ízletesek és táplálók, amivel csökkenne a feldolgozás, csomagolás és szállítás közben keletkezett élelmiszer-pazarlás.
 
Az is kell, ami nem szép

Az ügyben idehaza némi előrelépés mutatkozik, hiszen márciusban jelentette be az egyik kereskedelmi lánc azt a kezdeményezését, hogy a másodosztályú zöldségeket és gyümölcsöket is átveszi a magyar termelőktől és azt olcsóbban kínálja a vevőinek.

Forrás: ENSZ FAO / NAK