A méhpempő termelés lehetőségei és nehézségei

A méhpempő termeléshez a méhcsaládokon túl nincs szükség túl nagy befektetésre. Egy méhész családanya az olaszországi Piemontban csaknem 100 kiló méhpempőt is termeltet egy évben.

Az anyapempő a méhanyák nevelését szolgáló, a méhek garatmirigyében keletkező „tej”. Megfelelő összetétele elősegíti, hogy egy méhlárvából anya fejlődjék.  Bár még nem teljesen világos, hogy miért pont anya lesz az anyapempővel tartott lárvából, de valószínűsíthető, hogy a méhpempő tisztasága dönti el, vagyis virágportól való mentessége, vagy azzal való „szennyezettsége”, hogy méhanya vagy dolgozó fejlődik egy lárvából.

A méhpempőt kozmetikumokban és gyógyászati termékekben használják fel: szabályozza a hormonháztartást, jelentős immun-, és memóriaerősítő hatású, hogy csak néhány jótéteményét említsük. 

Maria José Pastor Rodríguez, egy olaszországi méhpempő termelő méhész hölgy érdekes beszámolót adott közre a Detsches Bienenjournal májusi számban arról, miként kezdett el méhpempőt termelni férje méhészetében, és hogyan fejlesztette a termelést négy alkalmazottal csaknem évi száz kilóig.

A férjével 350 méhcsaláddal méhészkedtek, és bár ő a kaptárok cipelésében nem vett részt, de a gyerekek nevelése mellett fizikailag ez is megerőltető volt számára. Egy alapkurzus elvégzése után elkezdte érdekelni a méhpempő-termelés, amihez tulajdonképpen egy kisebb helyiség is elegendő, és a méhcsaládokon túl nincs szükség túl nagy befektetésre, vagy különösebb cipekedésre.

Első évben 20 anyátlanított méhcsaláddal kezdte a méhpempő-termelést, amiből 9 kilogramm méhpempőt nyert. A következő évben már 50 családot állítottak rá a pempőtermelésre, a harmadikban pedig 75 családdal és négy alkalmazott segítségével termeltek 96 kilogrammot.
A pempőkinyerés folyamata során a kaptárból kivett anyabölcsők lárváiról leszívják a méhpempőt, aminél pontos, apró mozdulatokat kell alkalmazni ugyanúgy, mint a termelésre betett anyabölcső lárvásításánál.

Maria azt tapasztalta, hogy az eddig náluk megforduló alkalmazottak, vagy segítők közül leginkább a nők képesek 6-7 órán keresztül a precíz kitartást igénylő, monoton munkára figyelni. A férfiak valamiért ügyetlenebbek ezen a téren, és nagyobb károkat okoztak.

A méhpempő piaca Maria szerint éppannyira bizonytalan, mint a mézé. Bár Olaszországban 680 eurót is megadhatnak egy kiló méhpempőért, azonban bejáratott vásárlói kör nélkül nem egyszerű eladni, mivel ázsiai importból akár 50-60 euróért is beszerezhető.
Maria ezért egy felvásárló cégnek adja el a pempőt, aki aztán továbbadja kozmetikai és gyógyászati cégeknek.

Olaszországban a méhpempő termelők azon fáradoznak, hogy a termékcímkékre rákerüljön,  a felhasznált méhpempő honi vagy külföldi származású-e.
Mindebből persze az következik, hogy a méhpempő termelése bár csábító, ugyanolyan piaci bizonytalanságok jellemzik, mint a méz értékesítését.

Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu

Pempős anyabölcsők
Fotó: Hevesi Mihály